Pille: A kisbárányka álma

Hol volt, hol nem volt, az égi mezőkön legelészett egy csodaszép nyáj. Vidáman ugráltak, játszottak, nevettek egész nap, mígnem eljött az este, amikor édes álmokat vittek szerteszéjjel a világba. Volt közöttük egy…

Pille: A gyík és a pille

A forró kövön süttette magát a gyík, laposan pislantott az égre mikor egy színes villanást látott meg szeme sarkából. Mozdulatlanná vált, szinte egybeolvadt a sziklával, de belül izgalomtól reszketett, úgy figyelte a…

Horváth György id.: Az esernyő

Azért, ha jól utána nézünk szépek vagyunk. És jók. Csak ritkán dobáljuk kővel a repülni még nem tudó kiskacsákat. Bábjátékaink stilizáltak. Egy-egy darab anyaghoz tartozik egy fény, egy szín, egy árnyék, egy hang…

Pécsi Marcell: Mese hirtelenjében

Lillinek [...] -Te, kisfiam - szólt most a fehér ember kisebbik fehér fiához -, te megmászod a fehér hegyeket, bizony sebtiben átkelsz rajtuk, s addig meg sem állsz, míg meg nem találod a nem fehér várost és benne…

Pécsi Marcell: Mese a mesékről

Egyszer volt, hol nem volt, egy 200 éves könyvben, volt egyszer egy nagyon öreg mese, s annak három szép fia. A legnagyobb így kezdődött: „Egyszer volt, hol nem volt...”, a középső pedig így: „Hajdanában...”, a…

Tea: Sámánmese

Mjamendi és Hodaj dolgoztak. A kör alakú rácsozatra állatbőrök kerültek, hogy a szél elől elbújhassanak mögüle. Az egymáshoz erősített, íves botokra pedig a közeli folyó partján szakított növényeket kötözték. Ez…

Emberke: Mese az éjszakáról...

A tündér szomorúan üldögélt. Magányosnak érezte magát. Fojtogató érzés gyötörte. A A nap utolsó sugarai aranyhíddal búcsúztak a mától. A lágy szellő hátán érkező est intésére sorra hajtották fejüket nyugovóra a…

Emberke: Álomtündér

A tündér szomorúan üldögélt. Magányosnak érezte magát. Fojtogató érzés gyötörte. A négy falat mint börtönt látta maga körül. A város zaja, élete könnyeket csalt szemébe. A tündér igen szomorú volt. Egy kósza napsugár…

Emberke: A bánat...

A tündér egyedül kószált. Egyedül volt, egyedül a gondolataival, gondjaival. Egyedül az emberek között. Egyedül, mert bár tömeg vette körül, nem találta meg őket. És egyedül volt szívében .. nagyon egyedül. Fázott. Nem…

Lilli: Sólyomherceg

Egy messzi birodalomban élt éldegélt valaha a szilaj Sólyomherceg. Merész volt és bátor, erős kézzel és tiszta szívvel uralkodott az ő népén, ha pedig szabadságra vágyott, sólyommá változott, a szélnek feszítette…

Lilli: A kisfiú és a sárkány

– Látom, hogy a sárkány megbabonázott téged, ezért nem próbállak visszatartani. Vigyázz magadra és csak annyit ígérj meg, hogy egyszer visszatérsz. Én várni foglak – mondta az asszony, majd megölelte a kisfiút és…

Lilli: A három mesemondó öreg

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy föld, ahol két hatalmas király uralkodott. Ez a két király pedig eltökélte, hogy megszerzi a másik országát. Mindketten csak a hatalomra tudtak gondolni és egy csöppet sem…

Sonic McHog: Ötödik mese

Egyszer volt vidám is a mese, de most szomorú lett. Pontosabban az a vidámság, ami régen élt, már meghalt. Viszont másik öröm született belõle, egy sokkal mélyebb, áthatóbb öröm. És ugyanannyi szenvedés és szomorúság is…

Lilli: A szél fia

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony. A férje meghalt, ő pedig egyedül maradt kicsi fiával. Egyszer azonban megbetegedett, tudta, hogy betegsége nagyon súlyos és hamarosan meg kell halnia…

Lilli: Hubert, a kis manó

Egyszer volt, hol nem volt, Messziföldön élt, éldegélt egy kis manófiú, akit Hubertnek hívtak. Mitagadás, Hubert félénk manó volt, naphosszat csak a Tündér-erdő fái között bujkált, mindent megfigyelt, de senkihez sem…

Sonic McHog: Negyedik mese

Zirtens szomorú volt. Nem így képzelte el a visszatérést. A puszta sem volt a régi. Ő bejárta a világot, de ezalatt az idő alatt otthon is változások mentek végbe. A legrosszabb Zuzu eltűnése volt.

Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.