Megyeri Nikolett Ágnes: Sziromharamiák
megfeszíted bájitalom méregtestű kortyát
1 028 cikk
megfeszíted bájitalom méregtestű kortyát
És én álomra hajtom le fejem Halkan dobogó, selymes melleden
Évszázadok óta így volt mindig, Ha harcolni mentek, vagy csak inni.
Néha szelíd, néha kegyetlen Ízlelgetjük és rójuk a sorokat
sarkon fordult és hazament
Valami kellemes csillogás volt Valami megkapó zene
Ráleltem végre a kutyakorbácsra
Nincsen rangom, sem nevem, Így szólítottál: Kedvesem.
felveri minden egyes pillanat emlékedet és nyugalmamat
Törekszem vágyott jó felé, s mi marad? Ki aláz, boldogan teszi, és én csak állok.
S nem értem miért üres minden: Lélek, szoba, szék, agy, ágy
Mint a kis madár szárnyalok.
kivetkőzött magából a meztelen erő
Pótolhatatlan veszteség ért azzal, hogy magamra hagyott.
Eladjuk a látnoki tudást mérhetetlen elszántság nincsen
Elmegy, döntött hirtelen, bár először maga is meghökkent ezen az ötleten. Nem mehetsz oda, mondta józanabbik énje, hiszen emlékezz rá, mennyi kétes dolog fűződik ahhoz a városhoz, igaz, ezeket csak később, a szakításuk…
Már elindult a pók
Can you speak without words
Az âlombol valósâg lett és lidércnyomás egy rideg hajnalra ébredve, és üvegesen áttetsző szemekkel bámultad a színes golyócskákat, ágyad mellett, a szőnyegen szétgördülve.
Bármerre járok, mindig változtatok utamon.
Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.