Kexy: A költõi és a valós ÉN
Õ örök, Te múlsz.
1 028 cikk
Õ örök, Te múlsz.
képpel teli kaptár
Benneragadt nyomom, Cipőmön Pesti asztfalt.
démon testben öldöklő hajón átfolyik az élet
Régen eltűnt óriások nagy szavain élek
Kilépek a színpad szélére Egy ugrás elég ahhoz, hogy Megértsék, hogy megérinthessék
vagy őrzik még a fák a kertek mélyén zörgő levelek
Ki tudja hogy mit érzek Mikor azt írom, hogy Jól vagyok. Ki tudja, néha-néha tán Többet mond hogyha hallgatok.
jönnek-mennek az árnyak a fejemben nevüksincs, valaha meséltem nekik, mert mesélni kell
A nyelv, az egy különös valami.
Halálban születek, születve meghalok...
A gyertya fénye ki-ki hagy A hajad meglebben Illatát Érzem
Pedig nagyon gyakorlatias területen élte az életét, úgy gondolta, túl jól ismeri az embereket ahhoz, hogy vele ne történhessen ilyen. Középkorú volt, tehát a sors különös ajándékának vélte ezt az egész szerelmi ügyet.
Ha kérdenéd Ma válaszomba szőve lenne némi hő
Tegnap hitemre bíbor alkony ült És hűs kaszával szegte kedvemet
(Egy korszak tiszteletére) Mondd, minek harcolsz, Barátom?
Édesdeden alszik a lelkiismeret, Vágyaid temetője a tested lett.
Lombok titkolták márványba vésett neved. Reményem élt: találkozunk!
Boldogság az, ha a Karácsony teljes Szívem ilyenkor nagyon veszedelmes
A kék menny kitárult felettem, s magammal éreztem az ég kezét.
Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.