Emlékszel még? Amikor ketten
először láttuk meg egymás nyilt szemét?
A kék menny kitárult felettem,
s magammal éreztem az ég kezét.
Ez vezetett feléd. Szivárvány
izzott felettünk és beléknk zuhant
a szerelem mint örök márvány,
s erről ne szóljon aranyszavú lant?
Nem simogatott a kezem lágyan,
Az ajkamat még nem csókolta más,
Hát ne legyek hitetlen kis Tamás?
Ha elmarad, mi legszebb vágyam?
Óh meghalok némán előtted,
S Te még akkor sem kiáltasz nemet?
Nem árad vágy feléd belőlem?
Ó szólj! A szívem csak Téged szeret!
1958
A kék menny kitárult felettem, s magammal éreztem az ég kezét.
Tetszett a cikk?



