Lelkes Miklós: Nyárra Vágyó II.
Ha ing a nád, s habja felhőhöz ér, s szabad kékben a határszéli szél, pirosat zúg félig behúnyt szemem, s örvénylik álom, idő, végtelen. Idő szikrát fog, a perc múltba ég. Bár mindennek keresem istenét, úgysem találom…



















