Angelus Mortis: Féltelek
Takartál előlem csillagot, Holdat, Napot, Mégis boldog, és Veled vagyok.
256 cikk
Takartál előlem csillagot, Holdat, Napot, Mégis boldog, és Veled vagyok.
Részeg asztal Rajta váza
csillog minden ágon. Ezüst télben fénylő nélküledkarácsony.
Nem láttam a valót, Nem láttam a csalót
Kezem zsebre dugom Melengetem, Alig várom, Veled Legyek.
viruló ajkam téged csókol
Egy már megunt ruhacafatka, félredobott, elnyűtt, megkopott
Olyankor belekortyolok a mindentudás pupillájába, Meg felmászok a fülcimpádra, betakarózok vele, Hopsz, ez volt az én kis titkom, na mindegy
Libben az élet, s kacag fel a mélyből nevetve Rád
Nem számít, Hisz csak értetek van Általatok.
Más egy üveg vodkát, én szavaidat ittam
mert válaszaidba rejtettem a lelkem és mind a titkokat.
Én álltam és zúgott a szél. Arcomba hullt az összes falevél S eltakarta a szemem.
Akkor a nagy csöndben meghallottam azt is, amit mondani akartál, és szedtük a somszemeket szótlan.
mondtad mily különös rejtelem, nevét nem mindig tudtad, s nem volt már semmi sem élettelen.
Fájón táncolják a szívet körül, S mardossák a lelket kegyetlenül.
Áradok, apadok közeledben
Fülembe csengenek utolsó szavaid: Mintha halkan még súgnál valamit
miként gyúlna tűzre, mint egy széna kazal, – fűszeres zamattal – vágyott tested rebbenő karéja.
Nem kellenek szavak sem, a száj már így is fáradt
Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.