Kukuda Éva: Egymásra találás
Ezer karral átölelve szoríts magadhoz!
256 cikk
Ezer karral átölelve szoríts magadhoz!
valami korcs vagy zsenge hit talán még megbizserget itt.
kedvem hóval betakarta a fázós reggel
az út üresen bámul utánad. Hallgatnak a fák, nem susognak száz dalt.
Lángolok Ègek Megfagyok Tényleg
A séta, mikor a barack Virágzik. A nyár, az ősz, a tél, A felhő
Kezedben vergődik lüktető húsom, Lelkeden szárad elhagyott vérem
Ha nem jön álom a szememre, Mindig Te jársz az eszembe’!
sötét éjszakában hófehér maradni könnyű sóhajtásban új hitet vallani
Ő hív-taszít az utamon, A célban Ő a jutalom. Ő a könnyem, a mosolyom, Őrizem, féltem, akarom.
lassan kortyollak ízlelgetlek nyelvem hegyén omlik szét mézédes csók-emlék ízed
Hmm... nosztalgiázom s arra gondolok, hogy mit is tegyek, S arra, miként hatnak rám azok az angyali kis szemek.
Már nem érzem, hogy ölel a babusgató védelem Csűr-csavar belül a bennem maró félelem
Menj oda – menj, siess, szilárd fák várnak, görcsös egyenes emberek.
– Mit kezdjek a „barátságoddal”?! – Kend a hajadra! – Hűvös e hang, szigorú, bújj ide, zord tanaram!
kemény illata vonz s ajkadra borulva lüktet a szerelem láza.
többé nem eresztenélek; beléd merülnék, mint vihartépte roncs a sós habokba
Az ablak alatt tücsök ciripel Kit szeretek Miért nem hiszi el?
Egy verset szerzek "e"-vel, mely lehet remek Lesz benne szerelem, meg lelkem, mely remeg
Este beszélünk - modern kor áldása -, de akkor is hiányzik szemed ragyogása.
Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.