Ha jól elolvasta a gyermek a szöveget, akkor még nem biztos, hogy érti is amit olvas.
A megfelelő értelmezéshez az alapot a lehető legszélesebb szókincs nyújtja.
Ennek kialakulásához nagyon fontos a lehető legtöbb mondókázás, éneklés, mese hallgatása, beszélgetés. De ezen túl az is, hogy a gyermek képzelete jól működjön.
Ezért nagyon fontos, hogy ugyanazt a mesét sokszor megismételjük, hiszen minden egyes mesélés során egyre részletgazdagabban tudja elképzelni a történet apró részleteit is, nem csak a cselekményt nagy vonalakban.

Mire figyeljünk óvodás gyermekünknél? Melyek azok a tünetek, melyeket mi laikus szülők is észrevehetünk?
• A megkésett beszédfejlődésű gyermekek. Ők sajnos a többiekhez képest késésben lehetnek a szókincs repertoárjukkal.
• Akik nem szeretnek mesét hallgatni. Meg kell keresni az okot, hogy miért nem szeret mesét hallgatni. Lehet, hogy nem érti? Lehet, hogy nem tudja nyugodtan végigülni, impulzív?)
• Figyelemproblémások, akik nem tudnak huzamosabb ideig odafigyelni egy dologra.
• Akik nehezen fejezik ki magukat, szótalálási nehézségük van.
• Nem szeretnek beszélgetni, beszédkészségük gyenge.
• Beszédükben nyelvi hibákat vétenek.
• Akiknek nem alakult ki a jobb-bal megkülönböztetése.
Kapcsolódó cikkek
Rájuk különösen oda kell figyelni, és megkeresni az okot, hogy mi állhat a tüneteik hátterében, s a lehető leghamarabb célzottan mozgásos, és részképesség-fejlesztő terápiát keresni.
Nem érdemes halogatni az időt, várni, hiszen minél előbb kezdünk egy gyermekkel foglalkozni, annál előbb lesz az eredményes.



