
Sokat hallok az érzelmek uralásáról, és az érzelemmentességről. Hozzátartozna spirituális fejlettségünkhöz, hogy uraljuk érzelmeinket. Érzelmeink uralása nem egyenlő az érzelemmentességgel. Sajnos nem ugyanazt értjük néhány kifejezés kapcsán. Az érzelmek uralása azt jelenti, hogy ha valaki feldühít bennünket, akkor nem esünk neki és pofozzuk fel az illetőt. Vagy nem hagyjuk elhatalmasodni magunkon a depressziót. De semmiképp nem azt jelenti, hogy nem lehetünk dühösek, nem lehetnek félelmeink, vagy nem haragudhatunk meg valakire. Vagy, hogy nem szerethetünk teljes szívünkből. Ne urald úgy az érzelmeidet, hogy elnyomod. Nem spirituális ember leszel ez által, hanem rövid időn belül beteg ember. Hiszen az elnyomott, eltemetett érzelmek valahol kiutat fognak keresni a testedből. Esetleg majd egy daganat formájában.
A másik gyakori tévhit, hogy a spirituális úton járó emberek úgy gondolják, hogy ők az állítólagos nagyon magas rezgésszintjükkel nem keveredhetnek olyan emberekkel, akik alacsonyabb szinten vannak. Mert azok lehúzzák őket.
Eleve ez a „szintezés”egy olyan jelző, amivel leértékelem a másikat. Az én „szintem” és az ő „szintje. Ugye érzed azt, hogy ez nem éppen egy spirituális úton járó emberre kellene, hogy jellemző legyen? Ha pedig úgy érzed, hogy a többi alacsonyabb szinten lévő ember „lehúz”, ebben az esetben ajánlom, ne tedd ki a lábad az utcára sem, mert tele van nálad alacsonyabb rezgésszinten élő emberekkel. Aki így gondolkodik, annak elárulom, még közel sincs azon a „szinten” ahol gondolja magát. Aki valóban magas „szinten” van, az nem fél alacsony energiájú emberek közé menni. Mert őt nem lehet „lehúzni”.
Másrészről nem oda kell vinni a fényt, ahol eleve fény van. Menj bele a sötétségbe, és oda varázsolj fényt. Ha erre képes vagy, akkor már értesz valamit. Ha nem, akkor még csak az önmagad által hamisan elképzelt magasságokból nézegetsz le a többi szegény halandóra, akikre szánakozva nézel, és nem segítő kezet nyújtasz nekik, hanem gúnyosan nevetsz rajtuk. Hogy ők sosem jutnak el azokba a magasságokba ahol már te leledzel.
A parkban ülő koldus lehet, hogy spirituálisan magasabb szinten van, mint bármelyikünk. Hogy ezt megértsük, ahhoz azonban alázat szükséges.

Kapcsolódó cikkek
Leggyakrabban mégis azokkal a spirituális emberekkel találkozunk, akik nagyon spirituálisak, egészen addig, míg meg nem nyomsz rajtuk egy érzékeny pontot. Míg fel nem dühíted őket valamivel. Ők azok, akik addig szeretnek téged, míg egyetértesz velük. Ők hirdetik legjobban a szeressünk mindenkit igéjét, és azt, hogy segítsünk önzetlenül.
Próbáld csak ki. Mondj másfajta véleményt, és utána kérj egy szívességet. Érdekes tapasztalat lesz :)



