Ezt véghezvinni bizony kellemetlen feladat lehet a szülőknek, sok-sok összetűzéssel járhat, de ha a szülők komolyan veszik a gyakoroltatást, viszonylag rövid idő alatt (egy-két hónap) szép eredményeket érnek el a gyermekek, s hatalmas szívességet tesznek nekik, hiszen az egész jövőjüket befolyásolják ezzel.
A tudás megszerzésének első számú információs felülete írásos anyag. Ehhez úgy juthatnak hozzá, ha elolvassák.
Aki nem szeret olvasni, vagy lassan, akadozva olvas, valószínűsíthető, hogy nem fog boldogulni a főiskolán, egyetemen kapott tananyaggal, olvasnivalóval, vizsgákra való felkészüléssel.

Szóval igenis minden nap gyakorolni kell az olvasást - lehetőleg hangosan, hogy mi is halljuk - amíg a gyermek folyamatosan, jó tempóban, hibátalanul olvas.
S természetesen ahogy javul az olvasási tempó, annál könnyebben megy a tanulás is, hiszen sokkal kevesebb idejébe kerül a lecke megtanulása is.
A saját gyerekem nemrég így fogalmazott: “De jó, most már el tudom képzelni mit olvasok, mert nem arra kell figyelnem, hogy mi van oda írva.”
Persze lehet segíteni a gyermekeknek abban, hogy ne csak kényszernek éljék meg a gyakorlást.
Eleinte rövidebb történetekkel kezdjük, vagy sok képet, kevés szöveget tartalmazó könyvekkel. Jót tesz a gyermekeknek, ha melléjük ülünk. Felváltva is olvashatjuk az oldalakat.
Az sem baj, ha eleinte a gyermekeknek olyan könyvek tetszenek, ami a szülőknek nem tűnik értékes irodalomnak. Arra pont jók, hogy meghozzák a kedvet az olvasáshoz, s később az általunk ajánlott könyveket is szívesen olvassák majd.



