Óh művészek!
Oly ritkán kegyelmeztek
Míg alkottok, imádtok bennünket.
De ahogy kész a műalkotás
Talpig feketébe öltöztök
Homlokotokról már a következő múzsa
Tüzes csókja ragyog.
Nyájas szép szemeitek igézése, már csak neki szól.
Szájatokból folyamáradatként ömlik a szó: "kész a mű a remekmű"
Jöhet szertartás, temetjük az előző múzsát
Siker, taps neki már nem jár
Művészet oltárán égnek már a gyertyák.
Orgona mély zúgó hangjának moraja elnyomja
A múzsa utolsó esedezését, könyörgését,
És ha még is egy hangfoszlány eljut a művész füleitekhez
Merev, hideg mosollyal intettek egyet és azt nevetségesnek tartjátok.
Nincs esély, sem remény.
A múzsa dolga a kész műalkotással letelt, véget ért.
Talpig feketébe öltöztök Homlokotokról már a következő múzsa Tüzes csókja ragyog.
Tetszett a cikk?



