valószerű gyermekéveink
ismét jönnek, átölelnek,
jönnek-mennek,
közben tesznek-vesznek,
közben belénk-hozzánk,
közben belőlünk-rólunk,
közben egyre csak változunk,
arcot arcra váltunk,
arcot álarcra halmozunk,
gyermekek vagyunk,
azok voltunk, s maradunk,
azok-amazok, de ugyanazok,
de csak magunknak, mindig,
de másoknak más, mindig,
és sohasem ugyanaz, mindig, ...
de mégis, ... belül sohasem más
de csak magunknak, mindig, de másoknak más, mindig, és sohasem ugyanaz, mindig,
Tetszett a cikk?



