Egy meg nem gondolt gondolat leszek Egy félbeszakadt meccs

Már nem hiszem, hogy
érdemes belémrúgni
mert már mindenhol fáj
Már nem érdemes leköpnötök
A hullám készen áll!

Már nem lehet kipihenni
vétkeiteket
melyeket ellenem
vétettetek
Már mérgezett minden
deka hús
A gyorsvonat már elindult

Már nem tudom felemelni
kezeim
Rúgjátok szét
szemeim is!
Már nem tudom kiáltani:
elég volt!
Feladom - tán elrendeltetett
Most kell menjek
Mikor mindannyiótokat
Szeretlek



Anyagszerűségből
átfolyok
szellemivé
Egy meg nem gondolt
gondolat leszek
Egy félbeszakadt meccs
Egy megkésett
üdvözlet
Egy meg nem született
ötlet
És legvégül
Legvégül
az el nem csattant
pofonná
leszek


Mentem ami menthető -
mentem vörösre lakkozott köldököm
mentem a hitem
mentem gyűrűvel betömött füleimet
mentem a hitem
mentem általad préselt csontjaim
mentem a hitem, hogy
vagyok
hogy ember vagyok
hogy nő vagyok
talán
nem tudom
assziszem
Kiírom egy fecnire:
Na
mentem!


Kutyává tettél...
nem tudok jobban
négykézláb ereszkedni
nem tudok
hangosabban ugatni
nem merem
elengedni a kezed
félek, észreveszem,
hogy kutyává tettél


A füzetet fecnikké tépem
Az arcomra peregnek könnyeid
Lekéstem a csúcsforgalmat
Tán senki sem integet
Lapozhatóvá vált az életem


Már nem akarok
boldog lenni
Csak haggyatok
békén
Nem fogom
a telefont felvenni
Csönd
Béke
Nyugalom
Kézen fogom
magam
s nézzük
együtt
a gyertya fényét
Talán rámmosolyog
S megérti, hogy
nem szeretem
de nem is gyűlölhetem
Mert már
néhányszor megtettem

Minden jobb lett
volna
ha Sára lett
volna
a nevem.


Méz a rúzsfolton
gyertya a kövön
Részegen
sok mindent
tudok
mesélni
Részegen
minden
hótt buli
Részegen szép a
menny
és tök jó
a pokol is


Mi már nem vagyunk
élők
Mi már nem várjuk
a fényt
Mi már nem akarunk
bolgogulni
Mi csak várjuk
jön-e a vég


Ez a mai
egy nagy szerelem
utolsó éjszakája.
Már elindult
a pók
mely majd
beszövi emlékeim


Úgy élek mintha nem élnék
Úgy élek mintha remélnék
Valójában nincs semmi
és én sem vagyok
Valójában nem fáj senki
és én sem fájok
Csak egy álom vagyok
melyet nem én álmodok
Tán egy olyan álom
melyet x álmában
y álmodik.
Talán z-ről.
És csak én gondolom,
hogy hasonlítok rá.

A mosolyom tán, ami
feltűnőn ismerős.


Csak néha tűnök fel
a saját életemben
Vagy mintha valaki más
élete is az enyém lenne
Talán ez a sok mocskos
edény sem mind az enyém
Lehet nem is mindet
nekem kellene elmosnom
Lehet csak magamra
kellene zúdítsam
a felmosóvizet
S felébrednék.
De nem merek
Mert mi van ha
ébren már nem
ismerném fel magam
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.