Annyi a világon a nyomorult, a dőre, ezek önerőből nem jutnak előre. Asztalát sokaknak én kell, hogy terítsem, pedig magam vagyok, nincs, aki segítsen.

Ember, ki sírsz és átkozódsz morogva,
engem vádolsz érte, hogy sorsod mostoha?
Nem kérsz, de követelsz: Tégy csodát nekem!
Megtagadsz naponta, hogyha nem teszem.

Adtam földet, folyót. Napfényt és virágot.
Néked adtam ezt a szép kerek világot.
Adtam két fürge lábat, hogy mehess.
Adtam két kezet, hogy alkoss és teremts.

Kaptál fejet is, melyben ott az ész,
Gondolkodni és emlékezni kész.
Adtam szívet is, hogy szeress és örülj,
és lelket, amivel másokon könyörülj.

Nem várom, hogy imádj, előttem leborulj,
csak azért könyörgök, hogy végre boldogulj.
Ha elfogy otthon a só, ne hozzám imádkozz,
menj a boltba magad, vegyél sót a házhoz.

Annyi a világon a nyomorult, a dőre,
ezek önerőből nem jutnak előre.
Asztalát sokaknak én kell, hogy terítsem,
pedig magam vagyok, nincs, aki segítsen.

Legalább az, akinek keze-lába ép
ne tőlem várja a napi kenyerét.
Használd fel, mit kaptál, ne keresd, mi nincsen,
és segíts magadon, ha nem segít az isten.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.