Rongyos mesekönyv nyúzott lapjait forgatva peregni kezdenek a megálmodott pillanatok archívnak tűnő másolatai.

A talpak biztonságban, elégedetten érnek talajt.
A tüdő magáénak tudhatja a Levegőt, a vágy atmoszféráját.

Rongyos mesekönyv nyúzott lapjait forgatva
peregni kezdenek a megálmodott pillanatok
archívnak tűnő másolatai.
A valódi gondolatok eltűnni látszanak,
most nem őrzi őket.
Elillannak a csendben, mit maga köré a sok ismerős
illatból, tekintetből, grimaszból, testmelegből font.
S az új kezeket rejtené, takarná, elásná, temetné!
Fél, hogy teste körül a színes szalagok kígyóvá változnak majd...

Míg a tüdő nem kap levegőt,
s a lábak álomból felocsudva érnek talajt.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.