Vihar van, újra vad szelek fújnak lelkem tengerén elhaló sóhaj csupán létem fénye

Vihar van,
újra vad szelek fújnak lelkem tengerén
elhaló sóhaj csupán létem fénye
e sötét éjszakán.
Hideg van,
és fázok.
Újra és újra megkísért
e fenséges óceán.
Vajon meddig bírom még ?
Egyedül állva a taton,
arcomba csap az eső,
kitátja száját a hideg éjszaka...
Ki tudja, lehet, hogy soha nem érek haza?
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.