Azt hiszem sejted már,
Ahogy elátkozott
Sejtelmeken át visz az út,
És forrásvízként tudod
Ki jelent meg.
Imigyen szól, szól, kacag
Szélvészen át
A menekülő élet.
T.Á-nak megírtam.
Megírom. újra.
Hogy lehet még
A mártírok sírján
Buján piruló rózsa.
T.Á-nak megírom.
Esküszöm, egyszer
Megláthatja majd.
Akkor leszek én: ÉN.
És elmondom neki,
Esküszöm, egyszer.
Szeretni kell ha
Meghalok is.
Akasztott bolondként
Valaki eltemet,
S tesz a mártírok
Sírjára buja rózsát.
Imigyen szól, szól, kacag Szélvészen át A menekülő élet.
Tetszett a cikk?



