Bámész valóság lett a mienk,
százfelé néztünk míg eltelt,
tűnődve éltük míg meglett,
értelme van, de bármi is,
csak eltehetném, csak lenne is –
giccsmentes jólét -
szavak helyett ez lett,
kanyargó, néma kacskaringó,
valami fehér messzi,
ha érted rendben.
Káosz ez, de ez van minden
önhitt paragrafus mellett,
valami rendre ahító értelem,
ezt keresem...
de bárki érte jöhet, elviszi,
durva érintése megöl,
csak eltehetném,
csak lenne is...
Bizonyosság nincs semmire,
bárhogy nézed a szó semmi,
nem vers ez, csak végtelen,
semmibe vesző, érdes, zajtalan sajgás,
feszülő mell és véget nem érő,
zöngétlen fájdalom.
Bizonyosság nincs semmire, bárhogy nézed a szó semmi
Tetszett a cikk?



