Charles Baudelaire: Bánatos holdvilág parafrázisa
édes szép leány: festeget fülledt álmokat:
mint bájos, lanyha hölgy elomló vánkoson -
ki tudja - egy férfitől sem várhat túl sokat -
szép keble alatt e gondolat átoson.
mindene a dal, csók, mámor, édes ölelés
kacér szemében csillog a tegnapi vágy,
maholnap dizőz lesz, mindene a fény, - már rég
nem álmodik szemérmes szerelmes órát -
s mert egy bús poéta szívét elragadta
néha-néha rubin ajkán szűzi dal fakad -
így hívja, "akit a pénz, siker már eltakart"
szíve színt játszva ég, mint opál darabka
nyeli könnyét, mi hullik egyre bő patakba -
s hová nem lát a nap: szívébe rejti azt.
Charles Baudelaire: Bánatos holdvilág parafrázisa
Tetszett a cikk?



