1. Nyár
Mérget iszik és napfény áztatja át a testét
Az éjszaka lüktetését könnyedén engedi át a bőre
A neontól csillan meg a körme
Azután ír: ujjai holdprizmák
A derengő papír felett.
2. Ősz
A Galaxis karjait kergeti az Ő szemében
Ó, azok a felrobbant és még ki nem hűlt csillagok
Menta és smaragd szivükkel
Ó, azok a megrepedt pillanatok...
3. Tél
Már alig fázik. Újra van mosoly
A fekete hóesésben
És péntekenként félőrülten elsuttogott szavak.
Azután totális napfogyatkozás.
4. Tavasz
Minden nap a remény születésének halála.
Lépcsőn vezet az út fel az Ismeretlenhez.
Eladnám mindenem ott,
Hol Egyiptom napja ragyog.
Azután ír: ujjai holdprizmák A derengő papír felett.
Tetszett a cikk?



