Volt egy zsidó mutogatós muki.
Költő is volt és úgy hívták: Ady.
A verseit ki is adták rendre.
Nagyon büszke volt erre az Endre.
Érdmindszenten született, kis falun,
bokorba bújt a vérbajos faun.
Endre volt mint mondám, véletlen se Béla,
pedig erre rímel nője neve: Léda.
Nagyvárosi bohém, ihletője Párizs
Noha belefúl egy pohár borba máris.
Részeg szeretőnek, verselő bolondnak
olyan volt Ő, mint nyáj a kolompnak.
Endre volt az áldott, véletlen se Pista,
pedig versezménye mind mind szimbolista.
És amíg Csinszkának a „szimbolán" játszott
körbefertőzte a büdös nagy világot.
Ennek ellenére azt írja a fáma,
Ady Endre volt a költészet királya.
Eszméi pajzsául hordta beteg testét.
Neki is a halál okozta a vesztét.
Nagyvárosi bohém, ihletője Párizs Noha belefúl egy pohár borba máris. Részeg szeretőnek, verselő bolondnak olyan volt Ő, mint nyáj a kolompnak.
Tetszett a cikk?



