Kitekintek a bársony éjbe - az ostyavékony üvegen, a hűvös, téli ablakon bont szép szirmokat leheletem.

Kitekintek a bársony éjbe -
az ostyavékony üvegen,
a hűvös, téli ablakon bont
szép szirmokat leheletem.

Már régen írtam verset is tán?
- magam magamtól kérdezi.
Megkopva, megakadva küzdnek
agyam fogaskerekei.

Hisz száz szónak nem egy a vége:
a száz szónak száz vége vár,
mikor lelkemben nyílik újra
a bűvös versíró-bazár.

Ej-haj! Akkor most verset írok!
Milyen legyen? Még nem tudom.
de a betűit ujjbegyemmel
a jégvirágba rajzolom.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.