Igent mondott egymásnak, - de Yes nélkül - ez a két csodálatos muzsikus és hamarosan útra kelnek, hogy a tavalyi, angliai közös koncertjeiket ezúttal Észak-Amerikában folytassák.

Az elmúlt évben lelkes kritikai fogadtatásban részesült a The Living Tree című lemezük, amelynek a dalait is bemutatják majd a közönségnek, a szépséges Yes-klasszikusok mellett.


40 éve már annak, hogy a Yes együttes Fragile című lemezéhez adták a tehetségüket, sokáig egy hajóban utaztak, majd külön zenei utakat kerestek és jártak be. Más-más okból, de mindketten az elmúlt években a Yes-en kívül „találták magukat”, Wakeman önszántából távozott, a fiát ajánlotta be a folytatáshoz, míg Andersont a társai hagyták cserben. Nem vártak rá, míg felépül a betegségéből, új énekest kerestek, aki azóta is a zenekar tagja.


Anderson jól emlékszik még a legutolsó Yes-turnéra, hogy azon milyen nagy sikere volt az akusztikus blokknak, így leginkább ezzel szeretnének kedveskedni a híveiknek. Lesznek olyan dalok is, amelyeket új hangszerelésben hallhat majd tőlük a közönség.

A zseniális billentyűs néhány nappal ezelőtt nagy sikerű koncertet adott szólóban An Evening with Rick Wakeman címmel a birminghami Town Hallban. Elmondása szerint egyszer játszott Glastonbury-ban és utálta, jobban szereti a családiasabb hangulatú, intimebb környezetet. (A Town Hallban mindössze 1 086 ülőhely van, így ezzel nem lehetett gondja).


Elmesélt egy Costa Rica-i esetet, ami kellemetlenül is végződhetett volna – a szervezők szerint. Nem érkezett meg idejében a zenekari cucc, a szervezők pánikoltak, „a tömeg megöli őket, ők meg engem, ha nem csinálok valamit”. Wakeman kért egy zongorát és azt mondta nekik, hogy majd játszik és történeteket mesél. „A háromezer néző közül csak négy(!) kérte vissza a pénzét” –  idézi fel büszkén a jól sikerült koncert végeredményét a billentyűs.


Rick Wakeman a 60-as, 70-es évek legkeresettebb zenésze volt, hiszen billentyűs vendégjátékát – emlékei szerint – vagy kétezer(!) dalban hallhatjuk, olyan előadók lemezein, mint David Bowie, Cat Stevens, Lou Reed és Marc Bolan (T Rex). Egyébként még ma is feláll a szőr a hátán, ha a Life on Mars?, vagy a Space Oddity az eszébe jut.

A munkamániás zenész  62 évesen arra gondol, hogy majd, ha 65 lesz akkor kicsit lassítani fog, de nyugdíjba nem készül. „Fél 6-kor kelek és éjfél előtt ritkán kerülök ágyba…négy éve nem voltam nyaralni…mit kezdenék ott magammal?” – ad helyzetjelentést mindennapjairól. 


Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.