
A Pavlov’s Dog 1972-ben alakult St. Louis-ban, több verzió is a van a kezdetekről, de az biztos, hogy David Surkamp gitáros-énekes és Rick Stockton basszusgitáros az alapítóatyák között volt. Ők egyébként korábban a High On A Small Hill nevű helyi csapatban már együtt zenéltek. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Mike Safron dobos, David Hamilton billentyűs, Doug Rayburn mellotron és fuvola, egy Siegfried Carver művésznevű (született Richard Nadler) fickó, aki különböző húros hangszereken, köztük a vitarnak nevezetten is játszott. A szólógitárosuk Mark Gahr lett, de őt még abban az évben Steve Scorfina váltotta.

Már az indulásuk nem volt valami szokványos! 1974-ben az első lemezük (Pampered Menial) felvételére előlegként – az ABC Dunhill Records-tól - kaptak 650 ezer dollárt (!!!), ami abban az időben példátlan nagy összegnek számított egy ismeretlen, debütáló zenekarnak. Máig ismeretlen okból a kiadó visszalépett, de a fiúk szerencséjére a Columbia Records szerződtette őket és szinte egy időben piacra dobták a bemutatkozó korongot, nem kis zavart keltve a lemezboltok vásárlóinál. Mindenesetre a kutyás borító nagy feltűnést keltett, az alkotója Sir Edwin Landser (1802-1873) között élt művész volt, aki főleg állatokról készült alkotásairól vált ismertté.

De inkább néhány mondat arról a muzsikáról, amit a korongon hallhatunk. Már az első dal, a Júlia olyan, ha egyszer hallja az ember sosem felejti el. (Ezt a női nevet ilyen gyönyörűen „megénekelni” csak John Lennon tudta.) David Surkamp hangját először hallgatva nem is tudja az ember eldönteni, hogy nőt vagy férfit hall? Azóta is hasonlítgatják a Rush-ból Geddy Lee-hez, sőt, néhány szakíró Édith Piaf-ig elmerészkedik. Tudták ezt a zenésztársai is már a kezdeteknél, hogy megosztja majd a zenéjük iránt érdeklődőket, de örüljünk, hogy ő énekel, mert ez a hang lett a védjegyük!

A Pampered Menial LP-n mindössze kilenc dal szerepel, több kis remekmű is található a Júlia mellett, mint a Fast Gun, a Theme From Subway Sue és az Episode. 1975-ben megjelent második albumuk is a Columbia gondozásában At the Sound of the Bell címen, amelyen vendégként Andy MacKay (Roxy Music) multi-instrumentalista és Michael Brecker szaxofonjátéka is hallható. A lemezről a legnagyobb közönségkedvenc a She Came Shining és a Valkerie lett. A stúdiófelvételek után változások történtek a bandában, a turnén David Hamilton helyett Tom Nickeson játszott és Carver is elhagyta a csapatot. Az album fogadtatása nem nyerte el a Columbia urainak tetszését, így ejtették a zenekart.

A Third című 1977-es munkájuk sorsa már kész kálvária! A Columbiának nem kellett a zenei anyag, így az kalózlemezként kezdte meg cirkulálását a rockvilágban. Az a hír járta, hogy a master szalagok eltűntek. A zenekar nevét is „megváltoztatták” (The St. Louis Hound), de ki az a botfülű, aki nem ismerte volna fel Surkamp eszméletlen magasságokba szárnyaló hangját?! Harminc évvel később aztán a német Rockville Music újrakeverve és bónuszokkal gazdagítva megjelentette a zenei anyagot Has Anyone Here Seen Siegfried? címmel. (Sajnos egykori társukat, a csodálatos hegedűst Siegfried Carvert 2009. május 30-án elveszítettük – 60 évet élt).

A Pavlov’s Dog első korszaka az 1977-78-as feloszlásukkal lezárult, de nem végleg. 1990-ben újra összehozta a bandát Surkamp és Rayburn, persze más tagokal, kiadtak egy albumot is Lost in America címmel, de ezzel nem tudták megismételni az első lemezeik sikerét. Ha már a sikereik kerültek szóba, itt jegyezném meg, hogy a hazai pálya mellett Európa mindig fogékony volt a muzsikájukra és talán sokak meglepetésére Ausztrália!

De még mindig nincs vége a reunionjaiknak! 2004. június 26-án Siegfried Carveren kívül az eredeti muzsikusok játszottak St. Louis-ban, sőt, később átruccanatak turnézni Európába is. 2006-ban, Hollandiában az Arrow Rock Fesztiválon 54 ezer ember előtt játszottak, egy évvel későb pedig a Burg Herzberg Fesztivál főattrakciója voltak, itt 12 ezer néző élvezte a műsorukat. Három évvel ezelőtt pedig a rendszeresen megrendezésre kerülő Woodstock Fesztiválon ötezren látták a koncertjüket.

A közös munka mellett David Surkamp énekesük 2007-ben Dancing on the Edge of a Teacup címmel szólóalbummal jelentkezett. A Pavlov’s Dog tavaly is hallatott magáról, ugyanis Echo & Boo címmel újra stúdióalbumot adtak ki, amelynek dalaival turnéznak is.
A jelenlegi felállásuk:
David Surkamp – ének-gitár
Sara Surkamp – ének-gitár
Mike Safron – dob-ének
Bill Franco – szólógitár
Abbie Hainz Steiling – hegedű
Rick Steiling – basszusgitár
Nick Schlueter – billentyűs hangszerek



