Aki legalább egyszer látta életében Lukathert, ahogy bűvöli a hangszerét, annak nem kell ecsetelni a képességeit, aki pedig nem, az március 5-én az A38 hajón meggyőződhet arról, hogy miért tartják őt a világ egyik legjobb gitárosának.

Többször járt már hazánkban, nemcsak a Toto zenekarral, hanem számos más produkcióval is. Utoljára 2009 nyarán adott koncertet a telt házas A38 közönségének, ugyanide tér vissza legújabb szólólemezének az All’s Well That Ends Well-nek a dalaival.


Steve Lukather rossz évet zárt. “A legrosszabbat életemben” - taglalja a legendás gitáros - “a magánéletem romokban hever. Válok legkisebb gyermekem anyjától. Meghalt az anyám. Hetente kétszer megyek pszichiáterhez, s próbálom kitalálni, valójában hol is van a helyem a világban – ami, hozzátenném, önmagában is meglehetősen zűrzavaros.”


S mégis, új albuma, mely a rejtett üzenetet hordozó All’s Well That Ends Well címet viseli, a legszebb és legerősebb zenét tartalmazza, amivel fényes pályafutása során büszkélkedhet; e pályafutás akkor kezdődött, amikor 17 éves korában nekiállt lemezeket készíteni Los Angelesben, majd társ-alapítója lett a Toto-nak s ezzel belépett az első osztályú Los Angeles-i zenészek exkluzív körébe.


Lukather azóta is folyamatosan szerepel a világ legjobb gitárosainak dicsőségtábláján, olyan cimborák társaságában, mint Jeff Beck, Eddie Van Halen, Jimmy Page, Larry Carlton és más legendás muzsikusok. A másik alapító tag, David Paich mellett ő vezette át a Toto-t a banda platinalemezekkel szegélyezett kanyargós útjain, s eközben Michael Jackson, Aretha Fanklin, Stevie Nicks, Miles Davis, Roger Waters, s még egy sereg rock és pop király albumain is játszott, slágereket írt a Tubes-nek és George Bensonnak, valamint felépítette szólókarrierjét, ami 1988-ban indult, a Lukather című koronggal.

Hat szólólemezzel később megszületett az a mű, ami a saját megítélése szerint az eddigi “legjobb munkája”, az agyafúrt, tréfás és olykor szívszaggató All’s Well That Ends Well.


“Tudom, hogy rendkívül változatos életet éltem és fantasztikus karriert futottam be” – mondja némi öniróniával -, “de  nem ülök a babérjaimon. Állandóan arra törekszem, hogy egyre jobb dalokat írjak és  igyekszem egyre rafináltabban variálni az akkordokat. Minden nap dolgozom. Az eredményt hallhatjátok az új albumon.” Így folytatja: “Néha viccesen azt mondom, az ELVESZETT hangokat keresem, és bizonyos értelemben ez így is van. Csakugyan szeretnék rábukkanni valami nagyszerű dologra, ami mindenkit megérint. Erről szól az egész: azért készítünk zenét, hogy ezen a  magasabb szinten tudjunk kommunikálni.”

Lukather a maga részéről az All’s Well That Ends Well albummal arra törekszik, hogy egyfajta egyensúlyt teremtsen önmaga számára – és mások számára is. “Nem azért írok dalokat – mondja -, hogy a szólókkal elkápráztassam gitáros barátaimat. Azt akarom, hogy a zene, amit mostanában művelek, kapcsolódjon az emberekhez. Ha tudnak valahogy kötődni egy dalszöveghez, egy hanghoz vagy egy dallamhoz és ettől három-négy percen át boldogabbnak érzik magukat, jól végeztem a dolgomat – s ezt szeretném tenni hátralévő életemben!”


Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.