
Valószínűleg túl sok volt már a jóból Bowles-nak, hiszen Bonamassa évente általában kilenc hónapot turnézik. Így lesz ez jövőre is, hiszen február 17-én már koncertje lesz a kaliforniai Anaheimben, addig pedig meg kell oldani, hogy ki ül a dobszerkó mögé.
Bonamassa december végén sem pihen, hiszen a Black Country Communion supergroup december 29-én „hazai pályán”, a nevüket adó füstös angliai iparvidéken mutatkozik be. Január elején – a korábbi hírek szerint – stúdióba vonulnak, hogy felvegyék a második lemezüket.

Visszatérve Bogie Bowles-ra, erre a varázslatos ifjú dobosra, aki már 11 évesen azért nyúzta a szüleit, hogy vegyenek neki egy dobszerkót, a kitartása végül azt eredményezte, hogy 13 évesen csak megkapta. Elmondása szerint kezdetben olyan bandák gyújtották fel a fantáziáját, mint a Judas Priest és a Black Sabbath, majd később a Def Leppard és a Toto.
A középiskolában aztán felfedezte a klasszikus rock olyan megkerülhetetlen bandáját, mint a Led Zeppelin. Természetesen ő sem tudott szabadulni Bonzo dobjainak hatása alól! A suliban a haverjaival alakított egy alternatívnak nevezhető zenekart Knocked Down Smilin’ néven, amely vagy hat évig működött, turnézgattak és két lemezt is összehoztak egy független kiadónál.

Tulajdonképpen Bogie Los Angeles-i költözése vetett véget a bandának. A tanulásra mindig kész és a saját dobjátékát állandóan fejleszteni kívánó Bowles megismerkedett egyik bálványával Jeff Porcaro-val, a Toto világhírű dobosával, aki beajánlotta őt apjához, a szintén mesteri dobos, Joe Porcaro-hoz, aki a LA Music Academyn tanított. Itt aztán hősünk belevetette magát a tanulásba, hiszen olyan kiválóságok tanították, akik színpadon is otthonosan mozogtak (Ralph Humphrey, Mike Shapiro és Mark Schulman). Az utóbbi volt az is, aki azt ajánlotta neki, hogy a diploma megszerzése után menjen el európai turnéra Stevie Salas gitárossal. Visszatérve még mindig nem volt elégedett a játékával és még vagy fél évig tovább folytatta a tanulást Schulmannál. 2002 őszén viszont már Ralph Humphrey arra kérte, hogy a tanulás helyett inkább magántanárként oktasson az Akadémián!

Nyilvánvaló, hogy Amerikában sem maradhatott „titokban” egy ilyen képességű ütős, így szerepet kapott Ozzy 2005. februárjában megjelent Prince Of Darkness boxset-jén. Néhány héttel később pedig már Kenny Wayne Shepherd: The Place You’re In című lemezén is hallhatjuk a játékát. Az óriási tehetséggel megáldott blue-rock gitárossal 2004 őszén turnéra is indult. A koncertkörút utolsó két hónapjában, amikor B.B. King előtt léphettek fel, testközelből láthatta fekete királyunkat a 80. születésnapját ünneplő turnén.
A koncertkörút másik előzenekarában is volt egy nem mindennapi képességű gitáros, akivel kölcsönösen méregették egymást. Az illető, bizonyos Joe Bonamassa volt, aki hamarosan lecserélte a ritmusszekcióját. Amikor befejeződött a Shepherd-turné csöngött Bogie telefonja, Bonamassa hívta a turnébandájába. Mindössze három próbájuk volt és Mark basszeros (ex-Johnny Winter) társaságában 2005. novemberében útra keltek. Később Carmine Rojas lett a basszeros (David Bowie, Rod Stewart), majd Rick Mellick billentyűs egészítette ki a csapatot.

Bogie Bowles szerepel a Sloe Gin, a Live From Nowhere In Particular, a The Ballad Of John Henry CD-ken, a Live From Royal Albert Hall DVD-n és a legutóbbi Black Rock albumon is.
A munkamániás Bogie, ha Bonamassa „engedélyezett” neki egy kis pihenőt az idők során, akkor különböző projectekben vett rész Mark Hudson, Mike Himmelstein és Beau Hill társaságában.
Bogie Bowles további karrierjét még nem ismerhetem, de remélem, hogy sikeres zenei pályafutása tovább folytatódik, bízva abban, hogy valamikor újra eljut majd Budapestre is az aktuális zenekarával!



