
A Leonard Cohenről írt művében Footman 24 fejezetben meséli el a 76 éves költő-énekes-előadóművész élettörténetét megkapó őszinteséggel a születésétől kezdve egészen a legutóbbi világkörüli turnéjáig.
A miheztartás végett a szerző már az előszóban felvázolja koncepciójának lényegét: „…ez a könyv életrajznak indult, és (jobbára) tartja is magát a műfaj szabályaihoz. Elég szigorúan időrendi sorrendben halad, követve Cohen átalakulását, ahogy a félszeg, középosztálybeli gyermekkora után bohém fiatallá válik; kezdeti hírnevét, mint olyan izgalmas költő és regényíró, aki sosem váltotta be igazán a hozzá fűződő reményeket, legalábbis üzleti vonalon. Majd leghíresebb inkarnációja, a romantikus-egzisztencialista trubadúr következik, akinek üzleti ütőképessége hiányát kiegyensúlyozta kicsi, de hűséges rajongótábora, valamint az, hogy képes volt újra kitalálni művészetének műfaját, anélkül, hogy tartalmának lényeges jellemzőit feláldozta volna. Az olyan elemek, melyeket nem lehetett szépen berendezni a fenti struktúrába – tisztelő-rivalizáló kapcsolata Bob Dylannel és a Hallelujah című dalának megkésett sikere – a Függelékekben kaptak helyet…”.

Leonard Cohen 1934. szeptember 21-én a kanadai Montrealban született. Dédnagyapja Lazarus még Litvániában látta meg a napvilágot, ahonnan 1869-ben vándorolt ki Kanadába. Rabbi volt, de mellette sikeres és köztiszteletben álló üzletember is. Leonard édesapja Nathan ugyan szakmája szerint mérnök, de inkább a család ruházati vállalkozásával foglalkozott. Az édesanyja Masha Klein is litván rabbifelmenőkkel büszkélkedhetett.

„Úgy tűnt, Leonard sorsa már születése előtt eldőlt: félig kívülállóként fogja leélni az életét, a többségi társadalom tolerálja, sőt tiszteli, de ritkán szereti és becsüli teljes szívvel. Olyan szerep volt ez, melybe idővel belenőtt, és melyet megtanult szeretni. Meghatározta lényét, és sok szempontból művészetét is.” Quebec államban kisebbségben voltak az angol anyanyelvűek, ahová Cohenék is tartoztak, de „az anglikánok sem fogadták őket be teljesen, Montreal zsidó közösségébe sem tartoztak igazán: nem jiddisül beszéltek, hanem angolul…”
„A fiatal Leonard anyagi jómódban, ám az érzelmi harmóniát nélkülözve nőtt fel”. Életében az első komoly megrázkódtatást édesapja halála okozta, mindössze 9 éve volt. Később írásaiban és verseiben sokat foglalkozott apja elvesztésével.

A könyv további fejezeteiből idézeteket nem ragadnék ki, hanem inkább néhány gondolatot osztanék meg önökkel a szerző konklúziójából. Arra a kérdésre keresi a választ: hogy mennyire nagy Leonard Cohen?

„Én azt mondanám, hogy a legjobb pillanataiban simán odasorolható az amerikai dalszerzői hagyomány legnagyobbjai közé: Bob Dylan, Smokey Robinson és Hal David, sőt Cole Porter és Lorenz Hart mellé”. (Nos, a neveken lehet vitatkozni, de kinek a pap, kinek a papné).

„Megvan az a képessége, hogy bibliai utalásokat és buja testi vágyat szőjön egybe olyan képekben, amelyek azonnali hatást gyakorolnak a hallgatóra. Ez egyrészt annak tudható be, hogy végtelenül komolyan veszi, amit csinál, másrészt annak, hogy hihetetlenül aprólékos gondossággal írja meg a verseit meg a dalszövegeit, sőt addig csiszolgatja őket, amíg tényleg elégedett nem lesz velük. Ezzel a módszerrel néha évekig is eltart, míg egy-egy szerzemény elkészül…Csakhogy a szívből jövő szakmai elkötelezettség önmagában még nem elég. Cohen azonban rendkívül művelt ember, legalábbis a modern könnyűzenei dalszerzők mezőnyében. Abban a korban szocializálódott, amikor az emberi intellektust még nem rombolta sem az egyre romló koncentrációs képességünk, sem a mindenen és mindenkin uralkodó televízió, sem a Google meg a Wikipedia…Ugyanakkor Cohen vitathatatlan műveltsége sosem válik tolakodóvá, sikerül egyszerre intelligensnek és racionálisnak maradnia”.

Máshol Footman így jellemzi hősét: „Cohen megtört ember megtört hanggal, aki egy tökéletlen világba suttogja bele megtört hallelujáit”.
A függelékek után jön egy gazdag diszkográfia, amelyben még a kalózlemezek is megtalálhatók, ezen kívül a vendégszereplései és dalainak feldolgozásai is szerepelnek. A bibliográfiában megtaláljuk Leonard Cohen magyarul megjelent műveinek felsorolását, a videókat DVD-ket és filmeket és még további olvasnivalókat. A könyvet gazdagítja a több mint egy tucat fekete-fehér és színes fotó. Tim Footman Leonard Cohenről írt új életrajzának kiadását a ShowTime Budapestnek köszönhetjük.



