Ezúttal Chicagóban rendezték szombaton a Crossroads Gitár Fesztivált az Antiguában lévő drog-rehabilitációs központ támogatására, amelyen Eric Clapton hívószavára most is a gitárosok krémje gyűlt össze.

Igaz, az első, 2004-es dallasi Crossroads-víkendhez képest most „csak” egynapos buli volt, de a gitáros-felhozatalra ezúttal sem lehetett panasza a Toyota Parkba kilátogató 28 ezer nézőnek. A műsorvezető, az ismert filmszínész Bill Murray volt, aki először a louisianai Sonny Landreth gitárost szólította színpadra, akinek blokkját a Hell at Home zárta, amelybe besegített Clapton is (képünkön). Ő szinte egész nap a színpad szélén tartózkodott, beszélgetve az éppen soron következő fellépővel, de azért gyakran megragadta a gitárját is és beszállt néhány szám erejéig. Nem hagyta magára egykori barátnőjét Sheryl Crow-t sem, de pengetett Albert Lee és Vince Gill bandájával is.

Ami a „lassúkezű” saját programját illeti, abban szemezgetett szinte minden korszakából. A Derek & the Dominos-időszakából eljátszotta a Tell the Truth-t, a Got To Get Better in a Little While-t és a Why Does Love Got To Be So Sad című dalt. Ha már Derek, akkor ne felejtsük el, hogy az Eric bandájában Budapesten is megcsodált Derek Trucks slide-gitáros (képünkön) is ott volt a Clapton-csapatban, együtt emlékeztek George Harrisonra az Isn’t It a Pity című számmal és örvendeztek Bo Diddley súlyos betegsége utáni felépülésének a Who Do You Love-val.

Óriási ováció fogadta Steve Winwood megjelenését, akire – Clapton felkonfja szerint – 25 éve vár, hogy együtt játszhassanak. Így aztán sor került egy kis időutazásra, amikor még „vak hit” kötötte össze Ericet és Steve-t.

A találkozásuk örömére lenyomták a Blind Faith repertoárjából a Presence of the Lord-ot, és a Can’t Find My Way Home című opuszt, ezen kívül eljátszották a Not My Cross To Beart, valamint a Traffic-től a Pearly Queent és a Dear Mr. Fantasyt. Ebben Winwood megmutatta az újszülötteknek, hogy nemcsak a fekete-fehér billentyűkkel boldogul el, hanem a gitárt is mesteri módon kezeli. Persze ezt az öreg rockerek évtizedek óta jól tudják róla. Steve maradt még a színpadon, és besegített Claptonéknak a Cocaine és a Crossroads előadásában is.

Az újabban a Yardbirds újraélesztésével is kacérkodó Jeff Beck és zenekara 50 perces instrumentális show-t adott, olyan különlegességgel is ámulatba ejtve a jelenlévőket, mint a Beatles: A Day in the Life című örökbecsű darabjának a feldolgozása.

A gitáros-parádénak azonban ezzel még korántsem volt vége, hiszen láthatta a nagyérdemű Robert Cray, Jimmie Vaughan, Hubert Sumlin, Robert Randolph, Buddy Guy és B.B. King műsorát is. A 82. születésnapja felé közeledő blues-király érzelmes szavakkal méltatta Eric emberi nagyságát, mielőtt belevágott volna kedvenc dalába, a The Thrill is Gone-ba. Az öreg bluesmen-ek mellett ott voltak a műfaj fiatal fegyverhordozói is, mint Derek Trucks és felesége Susan Tedeschi (ők idén turnéznak együtt először),, valamint John Mayer. A blues-házaspár előadta Junior Wells: Little By Litte és a Derek & the Dominos: Anyday című felvételét. Ezt követően Derek Trucks színpadra invitálta Johnny Wintert, aki mindössze fél órával korábban érkezett a fesztiválra és már nyomták is együtt fergetegesen a Highway 61-t.

John Mayer műsora minden hangját tisztelete jeléül B.B. Kingnek ajánlotta, és egy agresszív-változatát játszotta a Waiting on the To Change-nek, ezen kívül hallhatta tőle a publikum a Vultures című dalt, valamint Ray Charles I Don’t Need No Doctor című számát.

Az említetteteken kívül szerepelt még a fesztiválon az Alison Krauss & Union Station, Tab Benoit és bandája Jeff „Skunk” Baxter és Harvey Mandel társaságában valamint John McLaughlin. A rendezvényt nem Clapton, hanem Buddy Guy és zenekara zárta, - így bánhatják azok, akik korábban elmentek – az utolsó két dalban ugyanis olyan jamet élvezhettek volna, amelyben együtt muzsikált Clapton, Mayer, Vaughan, Winter és Randolph. Mi meg – akik nem voltunk ott és persze idő előtt sem távoztunk volna – csak abban reménykedhetünk, hogy Martin Atkins rendező felvetette ezt az örömzenét is arra DVD-re, amelynek megjelentetését november 6-ra tervezik.

Géczi László


Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.