
A Kinks annyiban mindenképpen különbözik a 60-as évek igényes slágereket játszó zenekaraitól, hogy ez a csapat bátor társadalomkritikai mondanivalóval is szembesítette a szigetország lakóit. Davies szerzőként a rock olyan maradandó értéket jelentő kompozícióit alkotta meg, mint a You Really Got Me, a Waterloo Sunset, a Sunny Afternoon, a Well Respected Man és a Lola, de még hosszan lehetne sorolni a dalait, nem beszélve a hosszabb lélegzetű műveiről.
Ray Davies-t tavalyelőtt a királynő is kitüntette a Commander of the British Empire érdemrenddel, valamint 2005-ben beiktatták a brit Rock and Roll Hall of Fame tagjainak sorába, míg a Kinks zenekarával már 1990-ben elérte a halhatatlanságot az amerikai „Dicsőségcsarnokban”.
A mostani gálán díjat kapott még a Per Gessle – Mats Persson szerzőpáros (Roxette) a Listen To Your Heart című daláért, ami az év dala lett a DHT nevű belga formáció sajátos feldolgozásában. Jutalmazták Damon Albarn és Jamie Hewlett (Gorillaz) a Feel Good Inc című számát is, amelyet a legtöbbet játszottak az amerikai iskolai rádiók. A BMI Dance Awardját a Stuart MacKillop – Maggie Reilly – Peter Risavy (Cascada dance-trió) kapta az Everytime We Touch című opusért. Ezen kívül díjazták még azokat dalokat, amelyeket több mint hárommilliószor(!) játszottak az amerikai rádiók és tv-állomások. Ennek a listának az élén az olasz Mondo Cane című film betétdala a More szerepel, amelyet Shania Twain előadásában a You're Still the One követ.
Géczi László



