"A királynő halott" - The Queen Is Dead" - jelentette ki éppen 20 évvel ezelőtt a brit új hullám egyik meghatározó együttese, a The Smiths. Nos, Őfelsége II. Erzsébet, aki az idén lesz 80 éves, köszöni, jól van, de hol vannak már a manchesteri "Kovácsok" (Vagy Kovácsék, ahogy tetszik...)?

Utoljára egy évvel később léptek fel együtt a New Musical Express kedvencei a Sanremói fesztiválon, de akkor mindenki arról beszélt, hogy Patsy Kensitnek leszakadt a vállpántja és láttatni engedte fél keblét (lásd még Janet Jacksont) és az angol sztárbandára legfeljebb néhány szaklap pazarolt néhány sort. Olaszország úgy látszik, sorsszerű, mert énekesük, (Steven) Morrissey, akit búval bélelt, dekadens külseje és énekstílusa miatt "a New Wave James Deanjének" neveztek, Rómában telepedett le. Itt találkozott a La Repubblica riporterével annak kapcsán, hogy március elején jelent meg a "főkovács" nyolcadik szólólemeze, a Ringleader of The Tormentors.

-         Miért éppen Róma?

-         Észrevetted, hogy milyen érzéki szépsége van ennek a városnak? Átölel és magával ragad. Korábban is sokszor jártam itt, de nagyon kevésbé voltam romantikus. Számomra a világot Anglia jelentette. Természetesen tévedtem.

-         Itt olyan az élet, amilyent szeretnél élni?

-         Igen. Lehet, hogy tévedek, de az emberek itt boldognak tűnnek. Az USA tele van betegesen elhízott emberrel. Az angolok depressziósok. Itt mindenki, nemcsak a fiatalok, a legjobb ruhákban járnak, amit megengedhetnek maguknak. Kár, hogy sok a szőrmebunda...

-         Meat Is Murder (A hús gyilkosság - egy Smiths-lemez címe) - képünkön- az egyik mottód. Volt-e gondod Rómában azzal, hogy vegetariánus vagy?

-         Érdekes módon nem láttam sok hentest. Aztán a pasta és a pizza nagyon jó nekem.

-         Vezetsz?

-         A világon bárhol, de nem Rómában. Itt káosz van. Csodálom, hogy nem találok hullahegyeket minden kereszteződésben.

-         Kifejezetten szép az új albumod.

-         Komolyan gondolod?

-         A You Have Killed Me című dalban Pasolinit idézed. Ismerted már azelőtt is, hogy Olaszországba jöttél?

-         Igen, ő nagyon híres mindenütt. Talán külföldön jobban érdeklődnek életműve iránt, itt mintha egy kicsit régimódinak tartanák. Azt tartják róla, hogy egyike volt a nagyoknak, de nem tekintik zseninek.

-         A Csóró című filmet idézed. Ez a kedvenc filmed tőle?

-         Nem, a legjobban a Mamma Romát szeretem, az igazi remekmű. És annyira aktuális ma is. Nem hiszem, hogy később elérte volna azt a színvonalat. Arcátlanul tehetséges volt. A filmekkel, a regényekkel, a versekkel. Csodálatos volt az interjúkban is, soha nem volt sem készületlen, sem ideges. Igazi hősi figura volt.

-         Aztán Viscontit említed. És nem Tonyt, Bowie történelmi producerét, akit szerettél volna ehhez a lemezhez...

-         Nagyon szeretem Tonyt, aki szintén félig olasz, de természetesen Luchinóra gondoltam. Gyönyörű film a Rocco és fivérei.

-         Hogyan vontad be a munkába Ennio Morriconét?

-         Tudtuk, hogy Ennio Morricone gyakran használja ugyanazt a stúdiót, a Fórumot, és úgy gondoltuk: felajánlunk neki egy dalt, a Dear God Please Help Me-t. Minden remény nélkül, mert tudtuk, hogy nagyon zárkózott, és szeret bizonyos távolságot tartani az emberektől. Ehhez képest azonnal elfogadta. Teljesen megdöbbentünk. Egy 37 tagú zenekarral jelent meg a stúdióban és hihetetlen módon gazdaggá tette a dalt. De nem sokat beszélt. Egy legenda, akit nem érdekelnek az emberi lények. Teszi a dolgát, aztán hazamegy.

-         Nem ilyen voltál te is?

-         Ilyen vagyok.

-         Miért kapta új lemezed a Ringleader of The Tormentors címet?

-         Mert egy észak-római banda vezérének érzem magam. Kevés embert fogadunk be, elit klub vagyunk.

-         Hogy szólítanak a barátaid? Stevennek?

-         Nem. Iszonyú nevekkel. Úgy érzik, hogy a Morrissey túlságosan tiszteletet parancsoló. Moz. Mozito. Mozzarella. Mozalini.

-         Azt nyilatkoztad egyszer: szüzességet fogadtam, így nincsenek olyan szeretők, akik mindenféle titkokat kifecseghetnek. Akkor a dalok intimitását csak kitaláltad?

-         Évekkel ezelőtt mondtam ezt, és az emberek azt hiszik, hogy ez ma is így van. Nem vagyok egyedül. Legalábbis nem mindig. Az embereknek nem kell ennél többet tudniuk.

-         Az On The Streets I Ranben a halál aggaszt. Gyakran gondolsz rá?

-         Igen, mert egyszer bekövetkezik. Pontosan érkezik majd, egy bármilyen csütörtökön, és nem leszek többé. És Te is így jársz majd...

-         Megszakítottad a kapcsolatot Mike Joyce dobossal, egy ellened megnyert per miatt. De lehetséges-e, hogy nélküle újra összeáll a The Smiths?

-         Nem látom, hogy lenne esély, mivel nem vagyunk barátok. Miért kellene színpadra lépnem olyanokkal, akik nem szeretnek?

-         Mikor hallottál utoljára Johnny Marr-ról, a The Smiths másik szerzőjéről?

-         Néhány évvel ezelőtt váltottunk néhány faxot pénzügyi kérdésekről.

-         A The Queen Is Dead-et azóta is a rock legfontosabb albumai között tartják számon. Jogos?

-         Nem, a legjobb a Strangeways Here We Come volt. De a The Queen Is Dead-ben volt valami, ami tökéletesen beleillett a korba.

-         Volt néhány híres barátod is életedben. Ma is tartod a kapcsolatot Michael Stipe-pal?

-         Nagyon aranyos ember...

-         Egy legenda szerint egy régebbi dalod, a Found Found Found neki szól.

-         Nem. Mi soha nem voltunk egymáshoz "fizikailag" közel...

-         És David Bowie?

-         Ő rejtély számomra. Vámpír-mentalitása van, állandóan friss kiszívandó vért keres. Nem tudom, nem ezt tette-e velem is. De nem hiszem, hogy ugyanaz a személyiség lenne, mint aki 30 évvel ezelőtt volt. Az a David Bowie már nem létezik.

-         Találkozol még Patti Smith-szel?

-         E-mail barátok vagyunk, tavaly néhány hónapig rendszeresen írtunk egymásnak. Nagyon kedves. Első négy albuma mindent megváltoztatott. Engem is.

-         Azt énekelted: "I am the end of the line". Soha nem akartál gyermekeket?

-         Tudom, hogy én vagyok családom száraz ága, és ha néha el is fogott a vágy, hogy gyermeket akarjak, gyorsan elmúlt. Hatalmas felelősség. És különben is büdösek az újszülöttek...

-         Boldogabb vagy ma, mint amikor tinédzser voltál?

-         Igen, akkor sohasem voltam boldog.

-         De a dalaid nyomán úgy tűnik: azt gondolod, több életet tettél tönkre, mint amennyit megmentettél.

-         Azt hiszem, nagyon sok embert megmentettem. De megértem azt is, aki azt mondja: soha nem hallgatta a dalaimat. Mert azt hiszik, hogy Morrissey "túl sok" nekik.

-         Rajongóid mindent elkövetnének, hogy barátaid legyenek. Sikerült-e ez valaha valakinek?

-         Na ne röhögtess! Ez lehetetlen. Én csak annak lehetek a barátja, aki nem ismer engem.

Rhythm-and-Love 

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.