
A hét végén zárul az a New York-i kiállítás, amelyet Lou a keleti parti metopolisról készített. Ez alkalomból jelent meg a Lou Reed New York-ja című fotóalbum, természetesen a szerző írásaival. Ez újabb adalék lehet ahhoz a jó ideje született megállapításhoz, hogy ha valaki igazán meg akarja ismerni New York-ot, történelem- és útikönyvek helyett forduljon bizalommal Lou Reed-hez. A tárlat a következő hetekben Berlinben lesz látható. A német fővárossal Lou-nak évtizedek óta egyfajta szeretet-gyűlölet kapcsolata van, a 70-es években élt is itt egy rövid ideig. Mint a rock igényes, költői/depresszív vonalának számos képviselőjét, köztük David Bowie-t, Marianne Faithfullt, Tom Waits-et, vagy Nick Cave-ot, őt is elvarázsolta az 1920-as évek berlini kultúrája, a német sanzon és Bertolt Brecht világa és hatott is munkásságára. Élete egyik legjobb lemeze éppen az 1973-ban megjelent Berlin volt.
A közelmúltban a Los Angeles-i Wiltern színházban vették fel Lou Reed új koncertlemezét. A remek hangulatú előadáson szerepelt több Velvet Underground-klasszikus, köztük a Heroin, a Venus In Furs, az All Tomorrow’s Parties, de részletek hangzottak el a nagy sikerű Edgar Allan Poe-előadásából, a The Ravenből is.
Pénteken Firenzében kezdődik Lou három hetes olaszországi turnéja, de ennek előzeteseként csütörtökön este már fellépett Torinóban a Téli Olimpiai Játékok kulturális rendezvényeinek keretében. Olaszországban régóta nagy becsben tartják munkásságát, már az 1980-as években kiadták válogatott dalszövegeinek és verseinek kétnyelvű változatát. Március közepén ellátogat Belgrádba, Ljubljanába és végül Prágába megy, ahol régi barátjával, Vacláv Havel volt cseh elnökkel, az egykori ellenzéki íróval is találkozik. Reed volt az, aki 1988-ban, közvetlenül a csehszlovákiai bársonyos forradalom előtt nagy visszhangot kiváltó interjút készített a nagy rock-rajongó Havellel.



