Harmincöt évvel első megjelenése után Carlos Santana Legacy kiadója és a Columbia közös gondozásában kerül forgalomba kedden a Santana Band III. albuma, amelynek különlegessége, hogy a csomagban nemcsak az eredeti felvétel, és az egykor lemaradt dalok szerepelnek, hanem tartalmaz a tasak egy másik korongot is, amelyen az együttes 1971. július 4-i, a San Franciscó-i Fillmore Westben tartott koncertje hallható.

A Santana III. másodszor kerül hivatalosan újra kiadásra: 1998-ban - egy évvel Carlos nagy visszatérése, a Supernatural előtt - megjelentették az együttes első három albumát, az 1969-es Santanát, a ma is az egyik csúcspontnak számító Abraxast - képünkön - (1970) és a III.-ast. A mostani kiadással a banda első sikeres korszakának végét dokumentálják.

A borítóján tigriscsíkos embert, illetve mindenféle színes pszichedelikus víziókat ábrázoló lemez volt az utolsó abban a sorozatban, amelyet az 1968-ban a San Franciscó-i körzetben feltűnt első nagy Santana Band készített, amely egy évvel később Woodstock-ban a fesztivál egyik legnagyobb sikerét aratta.

A mexikói Tijuanából 15 évesen Kaliforniába áttelepült Carlos Santana először még blues-ban utazott, 1968-ban még fel is lépett Al Kooper és Michael Bloomfield koncertjein, amelyeket a Live Adventures című dupla albumról ismerhet az utókor. De már abban az évben latin hangzással, és főleg afro-kubai ütőkkel felerősített zenével mutatkozhattak be Bill Graham Fillmore Westjében, amelynek felvételét 1997-ben ki is adták (képünkön). Különös, hogy az élőben azóta is káprázatos Santanának először csak 1975-ben jelent meg koncertlemeze, a tripla Lotus, amely azonban már az 1972 végén megalakult új zenekar zenéjét rögzítette.

Idézzük fel az első igazi Santana Bandet: Carlos Santana (gitár), David Brown (basszusgitár), Gregg Rolie (orgona-ének), Michael Schrieve (dob), Mike Carabello (konga), José "Chepito" Areas (ütők). Ez a hatos vette fel a CBS-nél az első, oroszlános varázslóval ékesített Santana lemezt, amely 1969 augusztusában jelent meg, rajta a mai napig játszott Jingóval, a Soul Sacrifice dobparádéjával - ez bekerült a Woodstock-filmbe is - és a nagy sláger Evil Ways-szel. A nagy háromnapos fesztivál és az 1970. szeptemberében kiadott Abraxas megerősítette a Santana világhírét. A külalak terén ezúttal is kitett magáért a társulat: egy vörös, kígyólábú, szárnyas ördögnő nézett szembe egy, combjai között fehér galambot szorongató meztelen fekete démonnal, de a meglepetések a zenével is folytatódtak: a Singing Winds, Crying Beasts már a későbbi, meditatív alaphangú Santana-lemezekre mutatott elő, az eredetinél is ütősebb változatot készítettek Peter Green Black Magic Womanjéből, hozzáragasztva Szabó Gábor gitár-fantáziáját, a Gypsy Queent. És akkor még ott voltak olyan bombák, mint a salsa-király Tito Puente Oye Como Va-ja, a romantikus Samba Patí, és a jazz-rock-os Incident At Neshabour is! Nem készült azóta sem olyan Santana-album, amelyről ennyi dal vált volna az állandó repertoár részévé, természetesen mindig felújítva, átdolgozva, tisztelgő idézetekkel teletűzdelve. (Pl. a Gypsy Queen-ben jószerével kötelezővé vált Carlos számára Jimi Hendrix Third Stone From The Sun-jából a főmotívum beiktatása...)

Az 1971. szeptemberében megjelent III. album, amely egészen a Supernaturalig az utolsó number 1. lemeze volt az együttesnek Amerikában, minden volt, csak önismétlő nem. Voltak rajta instrumentális hard-rock-beütésű dalok, mint a Batuka (hajdanában a magyar televízió Kisfilmek a nagyvilágból című műsorának volt a szignálja...), vagy a Jungle Strut, ide is jutott egy, rézfúvósokkal  súlyosbított Puente-szerzemény, a Para Los Rumberos, de "nagyonmexikói" volt a Guajira is. A No One Depend On mintha az Evil Ways párja lett volna, a Taboo komorságát pedig csak fokozta a Toussaint L’Overture: a XVIII. századvégi haiti rabszolgaforradalom vezetője, a "fekete Napóleon" ihlette igazi bravúrdarab, Santana fergeteges gitárszólójával, de a dicsőséget megosztotta egy alig 17 éves fiúval, Neal Schonnel - a zenekar "lemezes" történetében ő volt az egyetlen "másodgitáros" Carlos mellett és ő sem sokáig...Különlegességnek számított a nagy sláger Everybody’s Everything a maga soul-os, funky-s stílusával, amely azért a "csörömpölésekkel" és a szólókkal hamisítatlan Santana-dal lett. Később ezt az irányvonalat  mellőzték...Most hiányzott a nagy szívhez szóló dal, de azért az Everybody’s Comin’ On Our Way sem volt érzelmektől mentes.

Az új kiadásban természetesen mindezek a dalok szerepelnek, de bónuszként több olyan szám is hallható, amely eddig nem volt ismert stúdióváltozatban: a Gumbo, a Folsom Street One, és a Banbeye. Ami pedig a Fillmore West-beli koncertet illeti, mindhárom lemezről hallhatók rajta dalok, de akad egy különlegesség is: Miles Davis In A Silent Way-je, amely már arra utal, hogy Santana kezdte szűknek érezni a rock adta kereteket.

És így is lett: az 1972-es Caravanserai, amelyen már nem játszik Brown és Carabello, sőt, Rolie is csak csak néhány számban szerepel (Tom Coster veszi át a billentyűket), már Carlosnak a keleti filozófiák, főleg a Sri Chinmoy-féle irányzat iránti vonzódását tükrözik. Ez az átmenet az egyik legjobb Santana-lemezt eredményezte, sajnos a közönség egy része nem értette meg ezeket a törekvéseket, pedig pályafutásának művészi csúcsát jelentették ezek a lemezek, a Welcome (1973), a Borboletta (1975), a Lotus (1975), de 1976-tól kénytelen volt a kommerszebb hang felé "nyitni" és utolsó spirituális lemezeit, a Oneness-t (1979) és a The Swing Of Delightot (1980), amely Kortalan-portalan rock című sorozatunkban is szerepelt, már szólómunkaként adta ki. Erre korábban is volt példa, amikor 1972-ben jazz-rock-os-funkys koncertlemezt készített Buddy Miles-szal, majd 1973-ban Mahavishnu John McLaughlinnal vették fel a John Coltrane előtt tisztelgő Love Devotion Surrendert (képünkön), egy évre rá pedig Alice Coltrane-nal játszott az Illuminations-ön.

Az első Santana-"nagycsapatból" Schrieve napjainkban elektronikus műveket komponál, Rolie és Schon pedig megalakították a west-coast műfaj egyik sikeres bandáját, a Journey-t.  Rolie-ban azonban jó emlékeket hagyhatott a Santana, mert legújabb zenekarának neve Abraxas Pool...

Rhythm-and-Love 

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.