
Pedig a Genesis története már csak azért is érdekes, mert egy nagyon is bonyolult "art-rock" zenekarból lett szupersztárcsapat. Amikor Tony Stratton-Smith producer megalapította a Charisma Recordsot, vállalta, hogy öt évig "veszteségesen" működteti az eredeti hangzású, kiváló zenészekkel teli bandát, amelynek hangja aztán, előbb Peter Gabriel, majd Steve Hackett távozása miatt, fokozatosan átalakult és a 80-as évektől már a toplistákat ostromolták. Különösen Amerikában lettek nagyon sikeresek: 30 éves pályafutásuk során 21,5 millió albumot adtak el az Újvilágban.
Mike Rutherford, az egyik "alapító atya" szerint azért döntöttek a "ráklépés" mellett, mert a mai közönség a modern hangzásokhoz, a magas szintű hangtechnikához szokott és komoly erőpróbát jelentene neki, ha a korai, sokkal kezdetlegesebben megszólaló számokkal kezdenék. Ugyanakkor tervezik azt is, hogy kiadnak, vélhetően Interneten keresztül, régi koncertfelvételeket, amelyek eddig csak kalózlemezeken léteztek.
A Genesis igazi története 1992-ben véget ért: szép befejezés volt a Phil Collins-Mike Rutherford-Tony Banks trió koncertje a knebworthi fesztiválon. Utolsó lemezük és turnéjuk Collins nélkül, Ray Wilson énekessel, már csak ráadás volt. Éppen ezért nem kizárt, hogy a nagy csapat újra összeáll valamikor.
Az utóbbi másfél évtizedben csak különleges alkalmakkor játszottak együtt, mint például Gabriel, illetve Collins esküvőjén, valamint Peter 50. születésnapjára rendezett bulin. A hírek szerint egyikük sem zárkózik el az összejövetel elől, csak az időpontot nehéz egyeztetni, mindenekelőtt Phillel, aki jelenleg "első végleges búcsúturnéja" szüneteiben éppen a neki Oscar-díjat érő Tarzan rajzfilm broadway-i változatához dolgozza át filmzenéjét színpadi muzsikává. Collins jövő májusig foglalt, utána azonban minden lehetséges - véli Rutherford.
R&L



