
Visszatekintve 2005-ből, szinte hihetetlennek tűnik, hogy néhány évvel ezelőtt a tiszta és hamisítatlan jamaikai dancehall underground stílusnak számított. Nehéz elképzelni, hogy volt olyan, amikor a hip-hop sztárok nem Rasta ritmusokra pörögtek és az R&B idolok nem voltak oda a reggae-ért. Pedig bizony ez volt a helyzet, egészen néhány évvel ezelőttig, amikor is Sean Paul lemeze, a "DUTTY ROCK" megváltoztatta ezt a helyzetet.
"Csak belökjük a zenét, és máris megváltoztattuk a játékot" - mondja Sean az új albumon." A Dutty Cup zene megőrjíti őket." És most újra eljött az idő Sean számára, hogy "megváltoztassa a játékot".
A zenei paletta rengeteget változott amióta a jamaikai születésű Sean Paul Henriques berobbant a színre olyan slágerekkel, mint a "Gimme The Light", a "Get Busy" vagy a "Like Glue", amik rögtön a nemzetközi slágerlistákra kerültek a tánctermekből, anélkül, hogy remixelni kellett volna őket. Ezt követően jelentek meg a remek duettek, a "Baby Boy" Beyoncéval és az "I’m Still In Love With You" Sashaval. A duettek csak jót tettek Sean Paulnak, hiszen egyre több rajongót tudhat maga mögött. Olyan zenészek nyomdokain haladva, mint Yellowman, Shabba Ranks, Super Cat és Bennie Man, Sean Paul megismertette a szélesebb hallgatósággal a fülbemászó Kingston street-i dallamokat, mindeközben sikerült bebizonyítania, hogy a jamaikai dancehall reggae megállja a helyét a világ popzenei kínálatában.
Amellett, hogy a "DUTTY ROCK"-ról öt dal hódította meg a slágerlistákat, az RIAA kétszeres platinalemeznek mondta ki az Egyesült Államokban, és világszerte közel hatmillió példányban kelt el. Az album kitörő sikere nyomán Sean számos kitüntetést kapott, köztük a legjobb raggae albumért járó Grammy díjat - mely át is értelmezte a kategória meghatározását - és több jelölést, mint például a "legjobb férfi rap szóló" és "az év felfedezettje" kategóriákat. Megnyerte az MTV Europe "az év felfedezettjének" járó díjat, és jelölték az MTV Video Music és az American Music Awardon is. Több elismerést kapott az ASCAP/PRS-től pop, R&B, hip-hop, rap és reggae kategóriákban, továbbá magáénak tudhat Source, MOBO, Juno, Much Music és International Reggae és World Music díjakat.
Sean Paul számos televízió műsorban képviselte Jamaikát szerte a világon, és ő volt az első reggae-előadó, aki feltűnt a VIBE magazin címlapján, nemzeti színekbe öltözve. Kirobbanó élő műsorával turnézott teltházas stadionokban Vegastól Etiópiáig, és végül azzal ünnepelt, hogy megnézte a piramisokat Egyiptomban. A legmeglepőbb az, ebben az egészben, hogy senki sem sejtette, hogy ez fog történni, még Sean sem.
"Néha úgy érzem, hogy le kell ülnöm, és meg kell kérdeznem magamtól, hogy tényleg mi csináltuk ezt az egészet?" - meséli Sean, miközben a kingstoni Hard Productions stúdiójában a keverőpult mögött áll. "Majdnem hat millió albumot eladtunk? El se merem hinni. Évekkel ezelőtt mindez csak egy álom volt. Úgyhogy most itt az ideje, hogy ráduplázzunk."
A "THE TRINITY"-vel Sean Paul megpróbál még tovább lépni. Sean három évig készítette új albumát, és időközben rengeteg tehetséges fiatal jamaikai producerrel dolgozott együtt, mint például Steven “Lenky" Marsden, Don Corleone, Renaissance Crew, és Snowcone. Annak ellenére, hogy a hip-hop legnagyobb nevei akartak együtt dolgozni Seannal, ő büszkén mondja, hogy "Az egész itt készült, a harmadik világban.". Ezért a cím, a "trinity", a "Szentháromság" mely az egységet jelenti. Úgy mondják, hogy a hármas egy mágikus szám, és a "THE TRINITY" egészen bizonyos, hogy egy áldás által kísért munka. Seanban megvan az a szinte emberfeletti képesség, hogy olyan fülbemászó dallamokat csinál, melyektől mindenki azonnal a táncparkettre penderül.
Talán ez az oka, hogy a hölgyek annyira oda vannak Sean Paulért és a zenéjéért. "A világ tovább fordul, de a lányok tudják, hogy én mindig itt leszek" - énekel Sean az "Ever Blazin’"-en, abban a dalban, amelyen újra együtt dolgozott Lenkyvel, első nagy slágerének, a "Get Busy"-nek producerével. Lenky álmodozós "Masterpiece"-e remek hátteret biztosít Seannak, aki egy soha véget nem érő szerelemről énekel. Az old-school dancehall dalban, a "Yardie Bone"-ban Sean egy felemelkedőben lévő sztárral, Wayne Marshallal fogott össze. "Hogy egészen pontosan fejezzem ki magam, beindítjuk a csajokat." - mondja Sean.
A latin-amerikai rajongók a kezdetektől fogva Sean mellett álltak, úgyhogy Sean azzal is kimutatta szeretetét irántuk, hogy legutóbbi albumára felkerült a "Punkie" spanyol változata is. Azóta a spanyol nyelvű dancehall hibrid, amit reggatónnak neveztek el, muy caliente lett a rádióállomásokon. "Én úgy tekintem a reggateónt, mint a reggae zene egyik unokatestvérét." - mondja Sean, aki összefogott a puerto ricói tehetséggel, Daddy Yankeevel, és felkerült egy közös daluk a "THE TRINITY"-re.
Még mindig tudok olyan dalokat írni, mint a "Breakout" és a "Give It Up To Me", és nagyon menő dalokat a lányoknak, de most már vannak komolyabb számaim is, mint például az "I’ll Take You There". Ez azért még egy bulizós dal, de van benne egy hegedű, ami szerintem szomorúan szól, és nagyon jól illik ahhoz amikor arról beszélek, hogy mennyire elegünk van már a gyilkolásból és a vérontásból.
Az üzenet, amit a "THE TRINITY" sugall az, hogy még a legsötétebb időkben is meg kell próbálni élvezni az életet. "Az élet ajándék, és meg kell becsülni. Mindannyian csak egy bizonyos ideig lehetünk itt, és aztán egy napon el kell mennünk. A pillangóknak két napjuk van, nekünk vagy 90 vagy 30 évünk, nem tudhatjuk. De egészen biztos, hogy van utána valami folytatás. Közben pedig az a legfontosabb, hogy a legtöbbet hozzuk ki az időnkből, anélkül, hogy valaki mástól elvennénk.
Ilyen mély gondolatok kerültek a "THE TRINITY"-re az olyan dalokban mint a "Never Gonna Be The Same", mellyel Sean barátja, Daddigon előtt kíván tisztelegni, akit Kingston utcáin ez év elején lelőttek. "Ő volt az egyik legjobb barátom a karrierem első három-négy évében." - meséli Sean. "Vele sodortunk először spanglit meg ilyenek. Semmi sem lesz már ugyanaz nélküle." Egyik freestyle előadásuk alatt 1994-ben Daddigon kitalálta a The Dutty Cup Crew nevet, amit Sean azóta is használ.
"Ha ez a srác nem lett volna ott, ki tudja mi történt volna?" - emlékezik vissza Sean. "Daddigon nélkül nem jött volna a ’Dutty Cup’, és nem neveztem volna el az albumomat Dutty Rock-nak. Nem mondtam volna, hogy ’Dutty, szuper’ Nem tudom, mi történt volna..." Annak ellenére, hogy Sean és Daddigon útjai még 1998-ban elváltak, a régi barátok akárhányszor összefutottak, terveket gyártottak arról, hogy egyszer újra összehoznak valamit. Valahogyan sohasem jött össze. Aztán 2005 elején Seant felhívta a managere, Jeremy Harding, hogy Daddigont meggyilkolták. Hosszú gyász után Sean úgy döntött, hogy ír egy dalt amiben emléket állít barátjának.
"Egy napon megpróbáltam a fájdalmat és az energiát kifejezni." - meséli Sean. "Úgyhogy rászántam néhány hetet és leültem, megírtam azt a dalt Daddigon emlékére. "Megemlítek benne néhány másik embert is, például Boglet (jamaikai dancehall sztár) és Peter Cargillt meg Shorty Malcolmot, akik a legjobb focisták voltak a Reggae Boys csapatból, akik meghaltak. Benne van a nagynéném, aki meghalt egy autó balesetben és Nicole, aki az egyik első barátnőm volt. Ő agydaganatban halt meg. Ez a dal tulajdonképpen azokért az emberekért szól, akiket elvesztettünk. És ezt mondom benne: "hiányozni fogtok, mindannyian. De az emléketek mindig itt marad velünk. Mert nem volt hiábavaló, hogy itt voltatok. Senki sem fog elfelejteni benneteket."
A "THE TRINITY" egy út harmadik állomása, mely 1999-ben indult Sean Paul számára, amikor megjelent "STAGE ONE" című albuma a VP Recordsnál. Az album egy igazi dancehall lemez, amely meghódította a rádió állomásokat a "Deport Them" és a "Hot Gal Today" (Mr Vegas közreműködésével) című slágerekkel. Sean újabb esélyt kapott hogy tündököljön a 2000-ben megjelent "BELLY" című albumon, melyen Mr. Vegas és DMX társaságában szerepelt. Aztán jött 2002-ben az átütő siker, a "Gimme The Light"-tal, ami már akkor is minden sarkon hallható volt, amikor még el sem készült hozzá a videó Lil’X rendezésében, amiből aztán az egész világ megpróbálta elsajátítani azokat a szexi tánclépéseket. Aztán jött a "Get Busy" című kislemez, melyen együtt hallhattuk Sean Paul energikusságát és Lenky erőteljes "Diwali" rappelését. Így megszületett a világon az első 100%-osan jamaikában készült pop sláger.
Időközben a közös munkák a The Clipsevel a "Grindin’" remixén, Busta Rhymesal a "Make It Clap" és a "Gimme The Light" remixén jól felpörgette a dolgokat. 2003 novemberében Sean és Beyoncé duettje, a "Baby Boy" a slágerlisták élére jutott. A következő évben pedig a Sashaval készített lassú és szexi dal, az "I’m Still In Love With You", ami rögtön a slágerlisták és a rádióadók kedvence lett. Azóta Sean a közönsége kedvében járt olyan szuper slágerekkel mint a "Get With It Girl" és a "Straight Up". Legutóbb The Clipse rap duóval dolgozott együtt a The Neptunes új kislemezén, és sikerre vitte Tony Touchhal közösen az "Ay Ay Ay"-t.
A "We Be Burnin’"-el, amely az új album első kislemeze, és már fellelhető a rádióadóknál és a lemezboltokban, és hamarosan megjelenő nagylemezével, a "THE TRINITY"-vel Sean Paul készen áll rá, hogy táncra perdítse a világot úgy, ahogyan csak ő tudja.
"Az első albumom inkább dancehallos volt, mint bármi más." - emlékszik vissza Sean. "Semmi reggaes nem volt benne, egy csipetnyi sem. A második album, a "DUTTY ROCK" már keverte a három hangzást: a dancehallt, a reggaet és a hip-hop-ot. És elérkeztünk ismét az új albumomhoz. Vannak lányoknak való dalok, vannak egyszerű dalok, pörgős nóták, és még mindenféle. De alapjában véve a "THE TRINITY" ennek a három dolognak a keveréke. Ehhez próbálok ragaszkodni. Nem fogom azt mondani, hogy akkor most kell csinálnunk egy tisztán R&B nótát, vagy kell egy reggateón vagy akármi. Jamaikában fellelhető az igazi reggae és az igazi dancehall, amik a hip-hop gyökerei. Úgyhogy miért ne pörgetnénk fel?"



