Már az 50-es években is előfordult az Egyesült Államokban, hogy a pop és a rock korai csillagai hosszabb-rövidebb ideig a rendőrség vendégszeretetét élvezték. Ahhoz azonban Jim Morrisonnak kellett feltűnnie, hogy valakit egyenesen a színpadról vezessenek el megbilincselve. Harmincöt éve, 1967. december 8-án este a Connecticut állambeli New Havenben került sor erre a "történelmi eseményre".

Az 1971 nyarán tisztázatlan körülmények között Párizsból eltűnt költő-énekes Morrisonnak nem ez volt az első színpadi botránya: a Doorst már kezdő zenekar korában is több ízben kirúgták a különböző Los Angeles-i klubokból, éppen frontemberük nem mindig szalonképes viselkedése miatt. Igaz azonban az is, hogy amikor egy évvel korábban a The End című dal Oedipus-komplexusról szóló szakaszában Jim túllépte az amerikai közízlés határait és emiatt örökre kitiltották őket a Whiskey-A-Go-Go klubból, ez a botrány kapóra jött az Elektra lemezkiadónak, amely éppen egy ilyen sokkoló zenekart akart szerződtetni az akkor dívó "béke, virág, szerelem" irányzat ellensúlyozására.
Már 1967-ben történt, hogy Ed Sullivan nevezetes zenés show-jában a konferanszié kifejezett kérése ellenére sem törölte Jim a szövegből a nyílt erotikus utalásokat az élő adásban. Sullivan ugyan megígérte, hogy hozzá a lábukat nem teszik be többé az "Ajtók", de két évvel később meggondolta magát. És akkor jött New Haven - Morrison 24. születésnapján.
Az énekes, akin már akkor fürtökben lógtak a lányok, a koncert előtt az egyik rajongóval félrevonult az öltöző egyik mosdójába. Állítólag csak beszélgettek, végül is elképzelhető, mert a művelt, "normális" állapotában nagyon intelligens Jim nemcsak szexuális tárgynak tekintette a női nemet. Egy, a koncertre kivezényelt rendőrnek azonban ez az édes kettes nem tetszett, és amikor felszólítására az énekes azzal válaszolt, hogy "kopjon le", a zsaru lefújta az énekest könnygázspray-vel. Persze Morrisont nem olyan fából faragták, aki az ilyet szó nélkül hagyja, és a koncert elején elmesélte a történetet a késés miatt amúgy is feltüzelt közönségnek.
Elszabadult a pokol, ráadásul Jim még fokozta is a hangulatot: odanyújtotta a mikrofont az ellene "intézkedő" rendőrnek, hogy mondja el a véleményét. Morrisont hamarosan úgy vonszolták le a színpadról, és az éjjelt egy helyi őrszobán töltötte. Végül óvadék ellenében szabadon bocsátották - a menedzser Jim gázsijából vonta le. Innentől kezdve azonban Morrison a hatóságok "fekete báránya" lett, persze nem véletlenül: többször előállították nyilvános helyen történt részeg botrányokozás miatt, vagy azért, mert a repülőutakon molesztálta a stewardesseket.
A mélypont 1969. március 1-én, Miamiben következett be, amikor a teljes magánéleti és alkotói válságban lévő Morrison előbb szidalmazni kezdte a közönséget, majd állítólag elővette nemi szervét, - ez utóbbi cselekedetét soha nem tudták hitelt érdemlően bebizonyítani, védői szerint a vád képviselői "ezt akarták láttatni" - és a közrend ellen hergelte a nézőket. Közel egy évig húzódó per után 8 hónapi kényszermunkára ítélték. A fellebbviteli tárgyalás előtt azonban örökre nyoma veszett.
Az FBI-nál feltehetően ma is megvannak még a Morrison-akták, a jelentések New Havenből, Miamiből és máshonnan. Az emberileg sokszor elviselhetetlen, de karizmatikus színpadi személyiséget, az eredeti tehetségű költőt és énekest azonban "nem ezért szeretik" ma is milliók világszerte
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.