Herman Melville, Moby Dick nevezetű óriás fehér bálnájáról valamikor óvodáséveim derekán hallottam először. Ük-ükunokaöccséről, a zenész Moby-ról pedig a gimnázium első évében szereztem tudomást, amikor a Twin Peaks imádata egyesítette osztályunk matekgyűlölő, anglomániás, iskolakerülő egyedeit.
Ő volt az a DJ, aki vette magának a bátorságot, és az elektronikus zene alapjaira helyezte imádott tévésorozatunk legfontosabb zenei témáját. Persze mi nagyon haragudtunk rá, amiért hozzányúlt a megszentségteleníthetetlennek ítélt dallamhoz. Nos, az azóta eltelt csaknem egy évtizedben a harag elillant, sőt előbb tiszteletbe, mostanra pedig valódi rajongásba csapott át máig is Twin Peaks-hívő baráti körömben. A miénkhez hasonlatos ambivalens fogadtatásban részesült Moby a popzene világpiacán is.
Egyesek az elektronikus zene úttörőjének tartják, aki az addig arctalan zenei hajtást végre láthatóvá és könnyen azonosíthatóvá tette, míg ellenzői szerint munkássága miatt az amúgy igencsak komplex gép- és programalapú muzsika triviálissá vált. Bármelyik véleményen legyünk is, vitathatatlan, hogy Moby hatalmas szerepet játszott abban, hogy a tánczene a mainstream kultúra egyik elfogadott irányzatává váljon mind az Egyesült Államokban, mind Európában. A Connecticut államból származó Richard Melville Hall tinédzserként a The Vatican Commando elnevezésű punkzenekarban nyomult, majd a Flipper névre keresztelt formációban énekelt, mialatt a csapat énekese éppen aktuális börtönbüntetését töltötte. A 80-as évek második felében helyezte át székhelyét New Yorkba, ahol számos klubban szerepelt DJ-ként.
Számtalan kislemezt és EP-t jelentetett meg már akkoriban is kis, független kiadóknál, ám ezek rendszerint nyomtalanul tűntek el a popipar süllyesztőiben. Zenéjében diszkó-alapokra helyezte az eltorzított gitárokat, a punkból eredeztethető ritmusképleteket, így a végeredmény magán viselte a pop, a dance és a filmzenék jellegzetes stílusjegyeit is. Nem csupán zenéje, de életmódja is gyökeresen különbözött/különbözik kortársaiétól. Híres buddhista nézeteiről, csakúgy, mint a környezetvédelemről és a vegetáriánus életmódról alkotott véleményéről. A már korábban említett Twin Peaks-dallam, amely Moby lemezén a Go címet kapta, a 91-es esztendő egyik legnagyobb könnyűzenei durranásává vált. Miután sikerrel küzdötte be magát a brit slágerlista első tíz helyezettje közé, olyan nevek kérték fel remixek készítésére, mint Michael Jackson, a Pet Shop Boys, a Depeche Mode, vagy az Erasure.
Nem kis részben e munkái alapján vált az egyik vezető producerré az elektronikus zene műfaján belül. 1992-ben jelent meg első nagylemeze, az egyszerűen Moby címre hallgató korong, míg egy évvel később a I Feel It/Thousand című single került a boltok polcaira. A Guinness Rekordok Könyve szerint a Thousand minden idők leggyorsabb kislemeze a maga 1000 bpm-es tempójával. Az Ambient című gyűjtemény korábban kiadatlan felvételeket tartalmazott, míg a So Far Moby, kislemezeinek kronológiai áttekintése. Az Államokban az 1995-ös Everything Is Wrong című nagylemez megjelenésének idejére tehető az elektronikus robbanás, amikor már nem egyedüli harcosként terjesztette az elektronikus zenei vallást, hiszen addigra az már hihetetlen népszerűségre tett szert az Atlanti-óceán innenső partján.
Lehet, hogy éppen ezért fordult el átmenetileg az elektronikától, hiszen a '96-os Animal Rights sokkal inkább gitáralapú rocklemez, mintsem korábbi munkái. Újabb remixek (Aerosmith, Smashing Pumpkins dalokból), produceri munkák (Ozzy Osbourne-nal, valamint a soha el nem készülő új Guns N Roses nagylemezen), illetve filmzenék készítésével teltek ezután az ifjú Melville-sarj dolgos hétköznapjai. Az 1997-es I Like To Score című album a filmzenei témák kincsestára; a James Bond főcímdal mellett ismét előkerült a Go, melynek breakbeat-verziója új életet lehelt az örök klasszikus dallamokba.
Moby karrierjének eddigi legnagyobb kereskedelmi, kritikai és közönségsikerét a Play című albummal aratta. Bodyrock, Why Does My Hear Fel So Bad?, Natural Blues. A déli gospel, a rock és az elektronikus zene házasításából származó dalok szinte mindegyike megjárta a slágerlisták csúcsait, míg a Moby iránt tanúsított média érdeklődés egyáltalán nincs csökkenőben. Most pedig itt az új lemez, a 18., amelyről a We Are All Made Of The Stars, Extreme Ways már bizonyított, a következő kislemez, az In This World pedig valószínűleg még nagyobb sikereket könyvelhet majd el, hiszen ismét egy reklám zenéjéül választotta egy világhírű autógyártó cég.
Ma este látogat hazánkba az elektronikus tánczene egyik legszínesebb egyénisége, Moby. A Budapest Sportarénában sorra kerülő koncerten valószínűleg a mester legnagyobb slágereinek live verziójával kápráztatja majd el a közönséget.
Tetszett a cikk?



