Taylor 1969-ben a nem sokkal korábban elhunyt Brian Jones helyére érkezett a Stones-ba, és a banda egyik legtermékenyebb korszakának volt cselekvő tanúja. "A Stones tagja lenni abban az időben 24 órás elfoglaltságot jelentett, magánéletről szó sem lehetett, csak a szakma számított. Abban az időben, amikor kiváltam, a banda a felbomlás szélén állt" - emlékezik vissza a gitáros, hozzátéve: senki sem gondolta, hogy az együttes még 2003-ban is nyomni fogja a boogie-t. Mivel kapcsolatban maradt egykori társaival, pontosan tudja, hogy a Stones többször eljutott erre a kritikus pontra, például a '80-as évek közepén, de Mick Jagger elképesztő ráérzéssel beszervezte a Steel Wheels turnét, amelynek sikere túllökte a bandát a holtponton. Mick önálló utakon kezdett járni, és 1979-ben kiadta első szólólemezét.
Ami Mick Taylort illeti, koncertzenészként szívesen vállalt feladatokat, 1983-84-ben Bob Dylan csapatában is játszott. Élő zene iránti szeretete ma is megvan, a nagy koncerttermeket részesíti előnyben a klubokkal szemben, bár az 1960-as évek néhány megmaradt klubjába mindig szívesen visszatér. Ilyen a londoni 100 Club vagy az Ealing Jazz Club , ami még most is áll. "Ez az egyik azon klubok közül, ahol a Stones gyakran játszott abban az időben, mikor mocskos bluest nyomott" - emlékszik Taylor.
Legemlékezetesebb Rolling-beli fellépésének az 1969-es New York-i koncertet tartja, amelyet a Madison Square Gardenben tartottak, s amelyet a Get Yer Ya-Yas Out című koncertalbum örökített meg.
Legutóbbi nagy koncertje Liverpoolban volt, John Mayall születésnapját ünnepelvén együtt játszott a nagy bluesman-nel és Eric Claptonnal. Jelenleg önálló műsora van, amelynek keretében természetesen megcsillant néhány régi Rolling-nótát is, például a Little Red Roostert, a Stop Breaking Down-t vagy a Can't You Hear Me Knocking-ot.
Mick Taylor úgy látja, nem csoda, hogy a Rolling Stones és más nagy öreg arcok még futnak, hiszen - mint utal rá - ezt tették a jazz és a blues nagy öregjei is - játszottak mindhalálig. Maráczi Tamás
Mick Taylort sokan - nem alaptalanul - a Rolling Stones legjobb gitárosának tartották, de akik nem látták őt 1969-1974 között a csapatban, azok manapság önálló koncertjein győződhetnek meg a gitáros bravúros képességeiről.
Tetszett a cikk?



