Az elmúlt hónapban jelent meg az 57 éves rocker, Neil Young új lemeze, a Greendale. Nem hétköznapi produkció: a tízdalos album mellett az énekes saját rendezésében filmet is készített a lemez koncepciója alapján, jelenleg zajló turnéján pedig multimédiás megoldásokkal és prózai betétekkel tarkítja előadását.

Az amerikai énekes úgy véli, nem érdemes 30 éve folyamatosan játszott dalokat ismételgetni. Így született Greendale, egy elképzelt amerikai kisváros, benne a Green (Zöld) családdal, amelynek tagjai leképezik a mai Amerikát - magyarán: Young szépirodalmi formába öntött társadalomkritikával rukkolt elő új korongján. Neil Young performance-jellegű új produkcióját végletes reakció fogadta: egyes korábbi rajongói csalódottak, a közönség azonban szűnni nem akaró vastapssal jutalmazza koncertjét.

Minderről a Rolling Stone zenei magazinnak adott exkluzív interjút a rocksztár. Új lemeze, mondja, Amerika jelenlegi válságáról szól - a szerző szerint belső krízist él át az Egyesült Államok. Az új amerikai vezetés új moralitást hozott, ami nem Amerika klasszikus hagyományaiból táplálkozik. A régi Amerika ugyanis nem a felsőbbrendűségre alapozott, hanem a kisközösségek munkájára és a szabad életre - fejti ki Neil, hozzátéve, hogy aki ma bírálni meri az amerikai elnököt, az nem számít patriótának.
Neil Young szabad ember: mivel kanadai állampolgár, bátran megmondhatja véleményét Amerikáról, nem lesz tőle hazafiatlanabb.
Tehát a véleménye: a helyzet kezd forradalmivá válni, épp mint a 60-as évek közepén, új generáció van kialakulóban: egyre több fiatal fordul el a mainstream-től, a politika fővonalától, és kezd tudatosan bírálni.
Hogy eljut-e ez a generáció Neil Young üzenetéhez? Az énekes úgy gondolja, hogy erre kevés esély van, a zeneipar kiszorítja a hozzá hasonló öreg csontokat. A Greendale-turné azonban megállíthatatlanul fut, aki akarja, megnézi-meghallgatja. Ez Young mostani víziója Amerikáról, a Green család tagjain keresztül mutatja be a nemzedékek különbségét, a társadalmi feszültségeket, az elrejtett személyes tragédiákat - miközben saját szavai szerint mindegyik karakter az ő saját személyiségének része.
A lemez ötlete egy dallal kezdődött, a Devils Sidewalk megírása után Young fejében összeállt a koncepció, s utána már csak a részeket kellett összeszedegetni az egészhez. Neil nem párhuzamosan írta a dalokat, csak akkor kezdett új komponálásába, ha már az előzőt befejezte és fel is vette. A legjobb ötletek autóvezetés közben jöttek, az ihlet pillanataiban a szerző mindig megállt egy parkolóban, és gyorsan lejegyezte gondolatait, dallamait egy jegyzetfüzetbe.
A lemezt kísérő film elkészítése arra szolgált, hogy plasztikusabbá tegye az üzenetet. Másrészt Young nem szereti a videoklipeket, úgy tartja, azok kereskedelmi célokat szolgálnak, a zenészt mint árut próbálják eladni, ekképp sohasem lehet őszinte az ábrázolás.
A Rolling Stone újságírójának Neil elárulja, hogy azért nem néz tévét, mert egy idő után elkezd visszaszövegelni a képernyőnek, és végül a sok bemutatott hülyeség miatt annyira ideges lesz, hogy ingerülten kikapcsolja. Young nem ismeri az új popcsapatokat sem, "A blues és a folk gyökereinél keresgélek. Nem vagyok képben, le is írhattok" - teszi hozzá.
A rock jövőjével kapcsolatos kérdésre azonban optimista választ ad: a rockzene szerencsére több lábon áll, a jó zene lényege, hogy "éle" van, akár van benne gitár, akár nincs.
A zenész optimista saját jövőjével kapcsolatban is:
- Gazdag ember vagyok. Már nem érint, ha nem fizetnek meg, vagy nem reklámoznak. Művész vagyok, ezt csinálom, mert ehhez értek, még halálom után is a lemezeimet fogják kiadni - zárja mondandóját sztoikus mosollyal korunk egyik őszülő bárdja. Maráczi Tamás
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.