Ha behunyom a szemem, csak Téged Látlak!
Ha felkel a Nap, csak Érted teszi!
S ha besüt a Hold az ablakomon,
Két könnycsepp gurul végig arcomon,
S eszembe jut,
Vajon találkozunk?
Ha behunyom a szemem, még mindig csak Téged látlak!
S a Nap is még mindig csak Érted ragyog!
S ha a Hold még besüt az ablakomon,
Egy fáradt megtört szivet talál a vánkoson,
Ki tudja, hogy
Mi már nem találkozunk!
Most, hogy kinyitom szemem, még mindig látlak!
S a Nap sugara is csak értünk ragyog még!
S ha könnyeim is letörölnéd,
Igazán, csak akkor élnék Én!
S érezném újra azt, hogy végre újra
Van remény!
S ha besüt a Hold az ablakomon
Tetszett a cikk?



