Kapujában ott áll Szomorú lángjával A síró alkony.


Ezüsttigrisnek ajánlva



Hallgatom a csendet.
Nevetve, csillogón
Fénylik a hold.
Kapujában ott áll
Szomorú lángjával
A síró alkony.

Sír, de mégis
Hamis mosolya olvad,
Fénye, mint szárnyaszegett madár
Hófehér és ártatlan.

Halvány gyöngye súgja
- Van még holnapom -
S nem baj, hogy Fényedet
Egyedül csodálhatom.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.