Olyan hirtelen jött ez az este,
Olyan hirtelen osont mögém,
Kíméletlenül suttogta fülembe:
Betonmosolyod semmit sem ér.
Olyan hirtelen jött ma a bánat,
Fürge siklóként csúszott belém,
Amint nyálkás teste az enyémbe áradt,
Fénytelen szemmel pislogott felém.
Olyan hirtelen száradt ki a szám,
Villás nyelved torkomig szaladt,
Hiába döfnék húsodba acélt,
Már nincs bennem elég indulat.
Olyan hirtelen láttam meg a fényt,
Két kezem arcom elé kaptam,
Így látszott csak, ki igazán szép,
S elhasznált testedet a falhoz csaptam.
Olyan hirtelen száradt ki a szám, Villás nyelved torkomig szaladt
Tetszett a cikk?



