Túl reményen, vágyakon A szíved hozzám jéghideg.

Szívem Tőled elszakítva
Dobog halkan s reménytelen,
Elveszett álmok ködébe bújva
Zokog magában, csendesen.

Érzem, hogy Hozzád tartozom,
De a valóság olyan rideg;
Túl reményen, vágyakon
A szíved hozzám jéghideg.

Fájó minden perc és emlék
Mit magamban őrzök, mélyre ásva;
Oh, bárcsak többé ne remegnék
Folyvást látásodra vágyva!

Egykor forró lánggal égett
Bennem szerelem izzó lángja;
Szívemben ott van most is, végleg
E lángnak hű, apró szikrája...
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.