Álmatlanul forgolódom
téged látlak, a hangod hallom,
egymást kergetik az emlékek a fejemben,
egyre kevésbé élek a jelenben,
a jelenben, amelynek már nem vagy része.
Bezártalak a szívem egy apró rekeszébe,
s ott őrizlek… hiába.
Már csak a lelkemben zuhog az eső.
Most már túl késő...
a jelenben, amelynek már nem vagy része. Bezártalak a szívem egy apró rekeszébe,
Tetszett a cikk?



