a jelenben, amelynek már nem vagy része. Bezártalak a szívem egy apró rekeszébe,


Álmatlanul forgolódom
téged látlak, a hangod hallom,
egymást kergetik az emlékek a fejemben,
egyre kevésbé élek a jelenben,

a jelenben, amelynek már nem vagy része.
Bezártalak a szívem egy apró rekeszébe,
s ott őrizlek… hiába.
Már csak a lelkemben zuhog az eső.

Most már túl késő...

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.