Gyere! Hívlak Téged
kísérj el egy darabig
megérintlek, reszket a tested
már nem hallod dalaim
Szárnyat bontasz, hív a zene
az égharmónia
házad nyitva, de párás a szeme
könnyrapszódia
Minek az éjjel, minek a nappal
ha tőlem is menekülsz
szárnyad mondja, a lelked is súgja
maradj egyedül...
Nem is látsz és nem is hallasz
virággá változtál
szirmodat kérem, de testedet értem
többé nem áldoznád
Elment az éjjel, eltünt a nappal
egy vándor mellém leül
reszket a hangja, suttogja halkan
maradj egyedül....
Minek az éjjel, minek a nappal ha tőlem is menekülsz
Tetszett a cikk?



