Ülök a szobámban, álmodom
Kinézek az ablakon, s látom
Megjelensz az úton s felém jössz
Kezed integet, itt vagyok, jövök.
Nyitom az ajtót szélesre tárom,
De csodás alakod nem látom...
Persze, de buta vagyok...
Hiszen ez csak egy édes álom...
Csak képzeletem játszik velem,
Csak szeretném, itt legyél velem,
Csak szeretném megfogni kezed,
Csak azt kérném örökre szeress.
De ez az álomkép képtelen
Mint buborék elröppen hírtelen.
De Te örökre megmaradsz nekem
Itt élsz a szívemben velem.
Persze, de buta vagyok... Hiszen ez csak egy édes álom...
Tetszett a cikk?



