Megéríntett bódítón egy mély, ismeretlen jóság. Csak hitem súg utat ábránd s valóság között, másképp pusztítón fájna e mosolygó közöny, furcsa keserüség ez újabb, s újabb titkokat látván.

Megéríntett bódítón egy mély, ismeretlen jóság.
Csak hitem súg utat ábránd s valóság között,
másképp pusztítón fájna e mosolygó közöny,
furcsa keserüség ez újabb, s újabb titkokat látván.

Megvívatlan csatát elöre így elveszíteni!
Önteltségem bánt talán, vagy csak néma keserüség?
Küzdés remény nélkül, feljajdul az értetlenség,
hogy lehet ennyire egyet s mégis kettőt akarni.

Megélni az egyperc boldogító mámorát,
sóvárgón kincset lesni ablakokon át,
nem mindegy már! Türelem s idő elszáguld mellettem,

alantas gyilkosunkat figyelem tehetetlenül:
szívtelen elméd, ahogy görcsölve törvényeket szül.
S bölcset mímelve értem a mennyire érthetetlent...
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.