Nem tudom, hogy búcsúzóul mit mondhatnék neked
Annyi kimondott és ki nem mondott szó után
Annyi pillantás és hallgatás és annyi csók után –
Bár tudnád mit jelent nekem, hogy ismerhettelek
Nyomtalanul, mint szürke folyó tűnnek el a hónapok
Mind egyforma lesz, ha egyszer visszagondolok
De Tőled kaptam egyet, amit nem felejtek el
Most már velem maradsz mindig, bármit is teszel
Ha egyszer egy hintaszékben ringatózva a kandalló előtt
A napjaimat számolgatom egy világvégi házikóban egyedül
Beletemetkezve az emlékeimbe – ha más már nem marad
Elég lesz, ha egy pillanatra becsukom a szemem
És Te megint ott leszel velem – sétálgatunk majd a tópartokon
Elüldögélünk együtt a völgy fölött, és én hallgatom a hangodat
Újraélem majd az emlékeinket és újraálmodom
Az álmainkat, ha majd semmim sem marad.
Nem tudom, hogy búcsúzóul mit mondhatnék neked Annyi kimondott és ki nem mondott szó után Annyi pillantás és hallgatás és annyi csók után – Bár tudnád mit jelent nekem, hogy ismerhettelek
Tetszett a cikk?



