Szeme mint a vidám ég
Haja az élő búzatábla
Minden mi rajt van különleges
De legelőbb a dombocskája
Ha velem van úgy érzem
Soha nem kell senki más
De ha nem látom mosolyát
Úgy hiszem csak vágyomás
Hozzám bújik megölel
Megőrjít a valóság
Vágyom rá és gyűlölöm
Szörnyű ez a távolság
Többet nincs mint velem van
Ritkán érzem lényegét
Nincs is jobb mint megkapni
Ágya s teste melegét
Ünnep minden vele töltött
Gyorsan múló pillanat
Átkos az a sok-sok nap
Midőn én s Ő máshol van
Szívemben egy pici szikra
Belobbantotta a tüzet
Nevelgettem vigyáztam rá
De maguk nőnek a nyelvek
Mi lesz velem hova jutok
Mit tesz velem ez a tűz
Próbálom még visszafogni
De a szívem egyre űz
Mi lesz velem hova jutok Mit tesz velem ez a tűz Próbálom még visszafogni De a szívem egyre űz
Tetszett a cikk?



