Csak egyszer szerettem forrón, égetőn kősziklát egy hegytetőn csak egyetlenegyszer. Soha nem jutott eszembe mi lesz, ha nem szeret?...

Csak egyszer szerettem
forrón, égetőn
kősziklát egy hegytetőn
csak egyetlenegyszer.
Soha nem jutott eszembe
mi lesz, ha nem szeret?
(Soha nem szeretett
soha egy percig se.)
Körüldongtam rajongva, elküldött a pokolba.
Ó hogy szerettem ,szerettem
naphosszat, forrón, égetőn
kősziklát egy hegytetőn.
Voltam hűvös, voltam forró
voltam kedves, voltam durva
Ő meg csak rideg kő.
A szemét imádtam, ahogy rámnézett,
a kékje megigézett.
Volt hozzám durva
volt hozzám kedves.
Egyetlenegyszer szerettem
forrón, hosszan, égetőn
kősziklát egy hegytetőn.
Furcsa szerelem volt
furcsán kínzó érzelem
mert ő sosem szeretett,
talán csak megvetett.
Egyszer féltem, kinevet
szemembe mondja:
Nem szeret!!!
A véletlen közbeszólt ...
Nem tudtam mi fáj
jobban, szenvedélyem
elhunytát vagy nem
létét sirassam?
Másnap nem szólt
hangtalan járt-kelt,
pedig szerettem
forrón- égetőn
kősziklát egy hegytetőn.
Bár mondta volna nem szeret
de ő csak hallgatott,
néma volta úgy zaklatott!
Eltelt hat hónap
két évszak ...
és egymás mellett
egy vonaton, este,
arra jött egy ismerős:
Tudtad, hogy szeret e nő?!
Némán ült tovább
és én megmondtam
egykor, szerettem
lángolva. Tudván tudva
ő is tudja, tudta.
Nem szólt, nem tett
erre se megjegyzést.
Elöntött a felismerés ...
Szerettem, szerettem
forrón, égetőn
kősziklát a hegytetőn!
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.