Egy hete, gyalogló vándorként elindultam Kékestetőről Mátraházára.
Kanyargós út szeli át az erdőt
Kedves e táj nekem, főleg ilyenkor télen.
Leírhatatlan szépségű, hófehér lepel fed mindent.
Lelke van itt a tájnak,
Nyugalmat áraszt, áhítat járja át.
Gondolataim e tájban szabad teret nyernek.
Kanyargós út szeli át az erdőt.
A fák ágai szinte roskadoznak a hó súlyától, tömegétől.
Közöttük arany színbe szőtt hullámokban törnek át a napsugarai.
Ettől aztán még szikrázóbb e táj.
Ez a hólepte táj.
Kanyargós út szeli át az erdőt. A fák ágai szinte roskadoznak a hó súlyától, tömegétől.
Tetszett a cikk?



